Propagandaeszközt láttak Sztálin lányában

2012. november 30. 11:42

A nemrégiben napvilágot látott bizalmas iratok szerint az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) árgus szemekkel követte Sztálin lánya, a tavaly elhunyt Szvetlana Allilujeva minden rezdülését, miután a hölgy 1967-ben disszidált és az Egyesült Államokba költözött. Az FBI főleg arra kereste a választ informátoraitól, hogy Szvetlana érkezése mennyiben rendezheti át a nemzetközi kapcsolatokat.

Korábban

Szvetlana Joszifovna Allilujeva 1926. február 28-án született Moszkvában, Sztálin egyetlen lányaként. Egyik bátyja, Jakov 1941-ben hadifogságba esett és egy náci koncentrációs táborban halt meg, a másikat, Vaszilijt az alkohol vitte el. 1949-ben szerzett diplomát a Moszkvai Állami Egyetemen, tanárként és fordítóként dolgozott, miközben bejáratos volt az irodalmi körökbe is.

A hölgy népszerű volt, apja országlása idején lányok tömegei kapták az ő keresztnevét, sőt egy kölnit is elneveztek róla. Első szerelmét, egy zsidó filmest, Sztálin tíz évre száműzte Szibériába. Mindkét ezután kötött házasságából született egy-egy gyermeke, és mindkettő válással végződött. Utoljára William Wesley Peters építészhez ment hozzá, akitől szintén született egy lánya, s akivel szintén felbontotta frigyét.

A milliók haláláért felelős szovjet pártfőtitkár lánya 1967-ben, Húsz baráti levél című, hatalmas visszhangot kiváltó memoárjának megjelenésével egy időben disszidált a Szovjetunióból, amikor harmadik férje, Bradzsesa Szingh kommunista újságíró hamvait Indiába vitte. Szvetlana ekkor bement az amerikai nagykövetségre és menedékjogot kért; két, előző házasságából született, s már felcseperedett gyermekét a Szovjetunióban hagyta.

Az 1967. április 28-i keltezésű memorandum egy bizalmas informátorral készült beszélgetést tartalmazza, amelyben a névtelenséget kérő forrás azt állítja, hogy Szvetlana távozása nagy hatással lehet azokra, akikben megfogalmazódott a Szovjetunióból való disszidálás gondolata. A hölgy részben azzal magyarázta lépését, hogy szerinte a szovjet hatóságok nagyon rosszul bántak férjével, aki az Indiai Kommunista Párt prominens tagjának számított – derült ki az AP birtokába került 233 oldalas feljegyzésből.

Egy másik, 1967. június 2-i dokumentumban Mihail Trepikalin, a washingtoni szovjet nagykövetség második titkára arról beszél, hogy a Szovjetunió "nagyon csalódott" a disszidálás miatt, s arról faggatja beszélgőpartnerét, hogy vajon az Egyesült Államok felhasználja-e propagandacélokra Szvetlana érkezését. A diplomata főleg amiatt aggódott, hogy az amerikaiak ezt kihasználva leépíthetik a szovjet-amerikai kapcsolatokat.

Az 1968. május 1-jén írt feljegyzésben egy FBI-ügynök arról ír, a Szovjetunióban az az általános vélekedés, hogy Szvetlanát az anyagi javak csábították a tengerentúlra. George Kennan, a hidegháború talán legnagyobb amerikai stratégája, korábbi moszkvai és belgrádi nagykövet arra hívta fel egy 1967. decemberi feljegyzés tanúsága szerint a szövetségi nyomozók figyelmét, hogy a szovjetek megpróbálnak kapcsolatba lépni a nővel. Arra azonban egyik FBI-irat sem tér ki, hogy tettek-e bármit ennek megelőzésére, vagy hogy a KGB kísérletet tett-e Szvetlana lenyomozására.

Gyűlölte apját

"Apám árnyéka mindig itt lebeg felettem, bármit is tegyek" – jelentette ki Szvetlana 1983-ban a The Chicago Tribune-nak nyilatkozva. 1984-ben, 58 évesen visszatért a Szovjetunióba, hogy együtt élhessen a gyermekeivel. Előbb Moszkvában, majd Grúziában élt, visszakapta a szovjet állampolgárságát, és elítélően nyilatkozott az Egyesült Államokban és a Nagy-Britanniában eltöltött éveiről. Alig egy évvel később, a rokonaival való viszonyának megromlására hivatkozva, kérelmezte, hogy ismét távozhasson, majd Amerikába utazott és soha többé nem tért vissza Oroszországba.

Allilujeva gyűlölte apját, és ezért Sztálin halála után a rejtélyes körülmények között elhunyt anyja családi nevét (Peters) vette fel. Szvetlana az apját "erkölcsi és szellemi szörnyetegnek", a szovjet rendszert "mélyen elkorrumpálódottnak" nevezte, a KGB-t pedig a Gestapóhoz hasonlította. 2007-ben a róla készült, Svetlana About Svetlana (Szvetlana Szvetlanáról) című portréfilmben úgy nyilatkozott, hogy noha átállt az egyik oldalról a másikra, a személyisége bonyolultabb ennél, és ezért sohasem fogják teljesen megérteni.

Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök a szökése után "betegnek" és "erkölcsi szempontból ingatag személynek" bélyegezte őt, akinek célja nem más, mint a rendszer és az ország lejáratása. A The Washington Times egy 1992-ben megjelent írása szerint a szovjet titkosszolgálat, a KGB merényletet tervezett Szvetlana ellen, de aztán letett erről, mert a nyomok túlságosan is egyértelműen Moszkvába vezettek volna.