Járhattak a Húsvét-sziget szobrai

Évszázadok óta merednek komoran az arra járó felfedezőkre és utazókra a Húsvét-sziget rejtélyes monstre kőszobrai, a moaiok. Az emberfejek háttal a Csendes-óceánnak állva őrzik legféltettebb titkaikat, elsősorban azt, hogy vajon milyen úton kerülhettek a kőfejtőkből majdani lelőhelyükre, kerekek vagy állatok segítsége nélkül. Nos, két kutatónak köszönhetően végre ezt is sikerült megfejteni.

Az elsőre teljesen valószínűtlen elméletet a kutatók kísérlettel támasztották alá, s erről a helyi és amerikai antropológusokból és régészekből álló csapat videót is készített. Ezen jól látható, amint a 4,35 tonnás szoborreplikát három önkéntesekből álló csapat három különböző irányból mozgatja kötelekkel, az alkotás pedig apró lépéseket téve halad előre az úton. Ezen technika segítségével a szobor 100 métert tett meg egy óra leforgása alatt. A hawaii Kualoa Ranchnál végzett sikeres kísérlet egyúttal megkérdőjelezi azon elméletet, amely szerint a hatalmas, összesen 887 követ farönkök segítségével gurították volna végig keresztül a szigeten.

A kísérletet Carl Lipo, a Kaliforniai Állami Egyetem kutatója, Terry Hunt, a Hawaii Egyetem munkatársa és Sergio Rapu Haoa régész végezte. Lipo és Hunt az elméletről a The Statues that Walked: Unraveling the Mystery of Easter Island című könyvükben írtak először, a nagysikerű kötet megjelenése után egy amerikai televíziós csatorna kérte fel a két szakembert, hogy "élesben" támasszák alá az abban hangoztatott, nem kevés kritikát kiváltó állításukat - olvasható a Journals of Archaeological Science legújabb számában.

A polinéziaiak mintegy 1600 évvel ezelőtt kolonizálták a szigetet, életüket aztán saját maguk nehezítették meg: az égetéses földműveléses technika alkalmazása miatt túl sok pálmafát vágtak ki, ami az intenzív földműveléssel, a talajerózióval, a különféle konfliktusokkal, a kannibalizmussal és az erőteljes népességfogyással együtt elviselhetetlennek bizonyult. Olyannyira, hogy mikor az európaiak a 18. században megvetették a lábukat a szigeten, az egykoron virágzó civilizációnak már csak a nyomát találták.

A sziget szobrai, a moaiok ebből a szempontból igen fontos részei a UCLA tudósa, a Jared Diamond által hangoztatott elképzelésnek. A kutató kollégáinak felfedezéseire hivatkozva azt állítja Collapse: How Societies Choose to Fail or Succeed című könyvében, hogy a szigetlakók fából készült ’csúszkával’ és emelővel vonszolták a hatalmas, akár a 90 tonnát is meghaladó köveket. Az egymással rivalizáló törzsfőnökök pedig egész törzseket használtak arra, hogy hatalmuk demonstrálására hatalmas szobrokat állítsanak fel.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
• Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
• Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
• Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
• Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
• Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
• Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban