A vikingektől tanulhatnak a klímakutatók
2012. február 23. 08:56
A vikingek alkalmazkodóképessége sok tanulsággal szolgál a szintén a klímaváltozás ellen küzdő modern társadalmak számára.
Korábban
A klímakutatók régóta vizsgálják a grönlandi, az izlandi és az Atlanti-óceán északi részén található egykori viking telepek régészeti maradványait. Különösen az érdekli őket, hogy a kis jégkorszak idején hogyan sikerült az északi harcosoknak megbirkózniuk a szélsőséges hőmérséklet-ingadozással, a gazdaságban, a kereskedelemben és a technológiában bekövetkezett változásokkal. Úgy tartják, hogy vikingek tapasztalatai irányt mutathat a modern társadalmaknak, amelyek szintén a globális felmelegedés áldozatai.
A középkori Izland alkalmazkodott a kontinentális Európán végigsöprő gazdasági változásokhoz, hallal és gyapjúval kereskedett, s mindent megtettek azért, hogy fenntartható társadalmat hozzanak létre. Grönlandon azonban maradtak a jól bevált, hagyományos viking módszereknél, s inkább rozmáragyarral kereskedtek.
A Grönlandon élő északiak társadalmának csillaga hamarosan leáldozott, pedig igyekeztek alkalmazkodni a 15. században végbemenő gazdasági változásokhoz és még kulturális kapcsolatot is létesítettek az inuitokkal. Az Íslendingabók (Az izlandiak könyve) című műből tudjuk, hogy Vörös Erik is a fenntartható társadalomban és a letelepedésben gondolkodott, de a hangsúly fokozatosan áttevődött a portyázó életmódra, amelynek egyik pillérjét a rozmáragyar jelentette. Ez a fajta rablógazdálkodás azonban igen sérülékenynek tetszett, nem is igazán a klímaváltozás miatt, sokkal inkább a külső nyomások következtében vált elviselhetetlenné.
Az északi emberek bukása nem csupán a kemény időjárási körülményekhez való alkalmazkodás elmulasztásának számlájára írható, elsősorban külső hatásoknak tudható be: ilyen a gazdasági változások számukra kedvezőtlen alakulása (a kereskedelem súlypontjának áthelyeződése Északról a Mediterráneumra, valamint az elefántcsont megjelenése az európai piacon), illetve a lakosságszám drasztikus csökkenése – állítja Andrew Dugmore, az Edinburghi Egyetem professzora.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Egyiptom
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter
- Kalandfilmbe illő módon fedezték fel Tutanhamon sírját
- Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után
- Még a nevét is el akarták törölni a vallásreformer fáraónak
- Az örök élet elnyerésének esélyét növelte a luxuscikknek számító Halottak Könyve
- Hollandia régészeti leleteket adott vissza Egyiptomnak
- Három különböző arcot is kapott a rejtélyes körülmények között elhunyt Tutanhamon
- Városonként eltérő teremtésmítoszok jöttek létre az ókori Egyiptomban
- Teljesen el akarták törölni az egyik legnagyobb egyiptomi uralkodó emlékét
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat 12:20
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját 10:35
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap