2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Amikor nem egy szavazat döntött

2012. február 2. 17:07

A német nyelv hivatalossá válásával kapcsolatos amerikai legenda csak egyik tétele annak a nyelvenként változó listának, mely a szavazások előtt rendszeresen elárasztja az internetezők postafiókjait - olvasható az urbanlegends.hu portálon.

A Legendavadászat című könyvből – a Snopes.com válogatásából szemlézve – újabb szavazós legendákat evenít fel az urbanlegends.hu. Az állítások: 1649-ben egy szavazat többséggel rendelik el I. Károly király kivégzését; 1845-ben Texast egyetlen szavazat segítette az Unióba; 1923-ban Adolf Hitler egyetlen szavazattal lett a náci párt vezére.

A fenti példák közül az igazsághoz legközelebb az a megállapítás jár, amely szerint Texas Egyesült Államokhoz való csatlakozása egy szavazaton múlott. Az annektálási procedúra során ugyanis valóban volt egy pillanat, amikor egy ember voksa – igaz, nem egy polgáré, hanem az érintett 52 szenátor egyikéé – döntött. A Mexikótól való függetlenségét 1835-ben kikiáltó Texas már önállósága első évében kérte felvételét az Egyesült Államokba, a rabszolgatartást ellenző tagállamok azonban sikeresen megakadályozták a rabszolgatartó állam felvételét.

Végül 1845-ben az Egyesült Államok szenátusa 27:25 arányban úgy döntött, felkínálja a független állam számára a csatlakozás lehetőségét. A szavazás eredetileg 26:26-ra végződött, de az első körben nemmel voksoló When Johnson végül meggondolta magát. Erre a momentumra hivatkozva állítják még ma is sokan, hogy Texas felvételét egy szavazat döntötte el. Valójában azonban az annektálás csak a texasiak nyári ratifikálása és a sikeres népszavazás után lépett életbe, ott pedig az igenek aránya mindkét esetben többszöröse volt a nemekének (55:1, illetve 7664:430).

A két másik esetben még ennyit sem kell kutatni a cáfolathoz. I. Károly király kivégzéséről sem egyszavazatos voksolás döntött, hanem a tisztán independensekből álló csonka képviselőház kezdeményezésére felállított törvényszék. Igaz, hogy a bírák többsége vonakodott a halálos ítélet kimondásától, de a per kudarca országszerte felháborodást váltott volna ki, s ezt az új vezetés mindenképpen el akarta kerülni.

A végső döntés pedig nem egy szavazaton múlt, mint ahogy 1923-ban sem, Hitler pártvezérsége esetében. Akkor ugyanis már jó két éve ő volt a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) első embere; 543 szavazattal választották meg 1921-ben – éppen 1 ellenszavazat mellett.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár