Az MTI a második világháború alatt

Német megszállás és az MTI

Magyarország megszállása után a németek természetesen azonnal megkezdték a sajtó „gleichschaltolását”. Első lépéseként március 22-e és 25-e között a belügyminiszter betiltotta a Népszava, a 8 órai újság, a Magyar Nemzet, az Újság, az Esti Kurír, a Mai Nap és a Független Magyarország című lapokat. (A Kis Újság visszaadta a lapengedélyét.) A kormányzat nem kímélte a kormánypárti sajtót sem: leváltották a Magyarország, a Pester Lloyd, az Esti Újság, a Friss Újság, az Új Nemzedék és a Pesti Hírlap főszerkesztőjét. 1944. április 29-én új cenzúrarendelet látott napvilágot, amely fakultatívvá tette a cenzúrát a politikai napilapok és a hétfő reggeli újságok számára – viszont minden más időszaki sajtótermékre fönntartotta a kötelező, előzetes ellenőrzést. Az intézkedés összhangban állt azzal a német igénnyel, hogy eleve kiküszöbölje azt a lehetőséget, hogy a cenzúra gátolja a szélsőjobboldali sajtót a „magyar közvélemény aktivizálására irányuló” tevékenységében.

Az MTI és a Rádió megszállása este hat óra körül következett be. Ettől kezdve a Sándor utcában a bejáratnál SS-katonák igazoltatták a távirati iroda, a Rádió és a társvállalatok dolgozóit. A hírszerkesztést másnaptól már Németország teljhatalmú „rádiómegbízottja”, Franz Schaub felügyelte, így a rádió egyre nagyobb mértékben sugárzott zsidóellenes és náci propagandát.

A Magyar Távirati Iroda érdemi közleményt először március 22-én, 17:05-kor adott ki, amelyben figyelmeztetett egy 19 óra tájban várható fontos bejelentésre. Este negyed kilenckor az MTI kiadta a hivatalos jelentést:

„Abból a célból, hogy Magyarország a háromhatalmi egyezményben szövetkezett európai nemzeteknek a közös ellenség ellen közösen viselt háborújában, különösen pedig a bolsevizmus hatásos leküzdésében minden erő mozgósításával és átfogó biztosítékok megteremtésével támogatást kapjon, kölcsönös megegyezés alapján német csapatok érkeztek Magyarországra. A lemondott eddigi kormány helyére a Kormányzó úr Őfőméltósága Sztójay berlini magyar követet bízta meg az új kormány megalakításával.”

Az 1944. március 22-én megalakult Sztójay-kormány előtt Náray Antal öt nappal később vetette fel a bizalmi kérdést. A döntés a felmentésről 29-én született meg. Hivatalosan Náray a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. Igazgatóságának április 1-jén kelt bizalmas levelében – leromlott egészségi állapotára hivatkozva – betegszabadságot kért. A kérést az igazgatóság tudomásul vette és a féléves betegszabadságot, azonnali hatállyal, engedélyezte.

A Magyar Távirati Iroda, a Magyar Telefonhírmondó és Rádió ügyei, az országos lapok cenzúrázását végző Sajtóellenőrző Bizottság átszervezése, az időszaki sajtótermékek engedélyezése és betiltása Kolosváry-Borcsa Mihály sajtóügyi kormánybiztos hatáskörébe tartozott. Ő intézkedett továbbá nyomdaipari ügyekben, a nyomdászkamara felállításának előkészítésében és a könyvkiadással kapcsolatos kérdésekben. Felügyelte továbbá a papírellátást és a Sajtókamarát. Később úgy emlékezett, hogy „az MTI-nél személyi változás egyáltalán nem történt”.

Horthy kormányzó, kihasználván a román kiugrással járó zűrzavart, menesztette Sztójay kormányfőt, és augusztus 29-én Lakatos Gézát nevezte ki miniszterelnöknek. A Lakatos-kormány új kormánybiztost nevezett ki a Magyar Távirati Irodába és a Rádióhoz, dr. Hlatky Endre államtitkár személyében. Így a vállalat politikai irányítására az igazgatóság érdemben továbbra sem gyakorolhatott befolyást. Fontos változás volt viszont, hogy az igazgatóságban helyet foglalók némelyike – így például Havel Béla – régi, kifejezetten baráti viszonyt ápolt Hlatkyval, ráadásul egyet is értettek abban, hogy az MTI hírszolgálatának tárgyilagosnak kell lennie. Ezt azonban, az egyre erősödő német nyomás miatt, nem lehetett elérni.

1. Az MTI a háborús években
2. Német megszállás és az MTI
3. Október 15., a kiugrás napja
4. A Magyar Távirati Iroda nyilas irányítás alatt

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből