A szavanna árnyékában tanult meg az ember járni
2011. augusztus 8. 13:39 MTI
Az ember őse valójában azért emelkedett két lábra, hogy alkalmazkodjon a magas szavannai füvekhez? A szakembereket az evolúcióval kapcsolatban megosztó vita megvilágítása érdekében kutatók hétmillió év afrikai növényzetét tanulmányozták.
Korábban
A hosszú időn át vezető evolúciós elmélet szerint Kelet-Afrikát, a modern ember őseinek bölcsőjét évmilliókon át trópusi erdő borította, míg mintegy ötmillió évvel ezelőtt – a két lábra emelkedés időszakában - az erdőségeket fokozatosan szavanna váltotta fel. Innen származik az 1925-ben kidolgozott „szavanna-elmélet”, amely szerint bizonyos emberfélék – az Australopithecus, a modern emberek, a csimpánzok és gorillák – ősei kiegyenesedve és két lábra állva alkalmazkodtak az új környezethez. Fejlesztették az agyukat, és más olyan tulajdonságokat is kialakítottak, amelyek az ember sajátjai.
Ezt a klasszikus elméletet azonban nemrégiben megkérdőjelezték. Tudósok bebizonyították, hogy jóval a szavanna kialakulása előtt léteztek már sivatagos övezetek, míg más, sűrű erdő borította térségek jóval tovább fennmaradtak. Az ádáz vitát szította a szakemberek között, hogy a szavanna meghatározása is képlékeny, jelenthet félsivatagos területet, vagy akár esetenként erdős övezetet is.
Geológusok és biológusok csapata elhatározta, hogy rendet tesz a vitában Kelet-Afrika két, emberfélékben leggazdagabb térsége – az etiópiai Awash folyó völgye és az Omo-Turkana-medence növénytakarója - evolúciójának tanulmányozásával: a növények nyomán az üledékekben maradt különböző szénvegyületek elemzésével. A kutatásnak a Nature tudományos folyóirat legfrissebb számában ismertetett eredménye szerint az elmúlt hatmillió éven át léteztek egybefüggő nyílt felületek Kelet-Afrika azon régióiban, ahol a legjelentősebb előember leletekre bukkantak – mondta el Thure Cerling professzor, az amerikai Utahi Egyetem tanára.
Az Avash völgye és az Omo-Turkana medence övezeteinek hatalmas részében a növénytakaró nem haladta meg a 40 százalékot. Időnként bozótosabb, máskor pedig kevésbé, de lényegében végig füves puszta, más szóval szavanna volt - vélte Celing professzor, a tanulmány szerzője. Eszerint tehát a szavanna-elmélet érvényes.
A tanulmány más kérdéseket is felvet Craig Feibel, az amerikai Rutgers Egyetem geológus-paleontológus szakértője szerint. Míg a nyílt élőhelyek többségben voltak olyan élőlények esetében, amelyeket egyesek a legrégebbi kétlábúaknak tekintenek, egy fiatalabb kétlábú, az Australopithecus erdős területeken fejlődött ki – mutatott rá Freibel.
A kutatók most próbálják meg „keresztezni” ezeket az ökológiai adatokat a kövületekre vonatkozó ismeretekkel, hogy jobban megismerjék a különböző nyílt, illetve erdős területen élt őseink térbeli eloszlását és életmódját. A fosszíliák legnagyobb részét ugyanis ott találták meg, ahol az emberfélék meghaltak, vagy ahová a csontjaikat vitték, és nem feltétlenül ott, ahol éltek – jegyezte meg Feibel.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet 17:05
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari 15:05
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat 12:20
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját 10:35
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
