Kiszorítottuk a Neander-völgyieket

2011. augusztus 1. 11:19 MTI

A Homo sapiens tízszeres túlsúlya okozhatta a Neander-völgyi ember kihalását - vélik a Cambridge-i Egyetem kutatói, akik vizsgálataik eredményeit a Science múlt heti számában ismertették.

Korábban

A tudósok már régóta vitatkoznak arról, hogy mi is okozhatta a Homo neanderthalensis kihalását. A Neander-völgyi emberek, akik háromszázezer éven át éltek kontinensünkön, negyvenezer éve tűntek el, utolsó nyomaikat spanyolországi és gibraltári barlangokban lelték meg.

A legújabb, a Science folyóiratban publikált elmélet a dél-franciaországi Périgord-régióban talált régészeti és antropológiai leletek statisztikai elemzésén alapul. A kutatók választása azért esett a térségre, mert a régióban található európai viszonylatban a legtöbb Neander-völgyi, valamint a korai modern emberrel kapcsolatos helyszín.

A Cambridge-i Egyetem kutatói azt találták, hogy lényegesen több helyszínt laktak be a modern emberek, mint a neadervölgyiek. A Homo sapiens letelepedési területei nagyobb kiterjedésűek voltak, több eszközt, állati és élelmiszermaradványt találtak ezeken a helyszíneken. Ebből arra a következtettek a tudósok, hogy a modern ember számbeli fölényben volt a Homo neanderthalensisszel szemben. Minden jel szerint a Homo sapiens fejlettebb közösségi kapcsolatrendszert alakított ki, eszközeikből, ékszereikből, művészeti alkotásaikból kiindulva pedig a kutatók arra következtettek, hogy a modern ember fejlettebb aggyal rendelkezhetett, mint a Neander-völgyi ember.

"Az Afrikából érkező modern ember nagy számban történő európai beözönlése arra kényszeríthette a Neander-völgyi embert, hogy elhagyja megszokott élőhelyét, s olyan vidékeken telepedjen le, ahol nehezebb volt élelmet, menedéket találni" - hangsúlyozta Paul Mellars, a tanulmány vezető szerzője. Mint kifejti, a modern ember fejlettebb "technológiai" megoldásai és közösségi kapcsolatrendszere új kihívások elé állíthatta a Neander-völgyi embert.

"E verseny elől meghátrálva a Homo neanderthalensis a kontinens marginálisabb, kietlenebb térségeibe vonult vissza" - magyarázta Paul Mellars, aki szerint a végső csapást a Neander-völgyi emberre a hidegebbre váltó éghajlat mérhette, bár ezt az elméletet a tudósok közül sokan vitatják. "A Neander-völgyi ember kihalását felgyorsíthatta a hirtelen beköszöntő lehűlés, amelynek következtében kontinens szerte kedvezőtlenebbé váltak a viszonyok negyvenezer éve" - tette hozzá Paul Mellars.