Ősi graffitiket fejtettek meg Izraelben

„Ha tudsz arámiul, bármit el tudsz olvasni, érted a hébert és föníciait is. Ezt én mindig a sémi nyelvek 'koktélruhájának' neveztem” – nyilatkozta Karen Stern, a Brooklyn College régésze, aki saját elmondása szerint szenvedélyesen kutatja a római kori Palesztinában élt zsidók síremlékeiben található feliratokat.

A Beit Shearim-i nemzeti parkban és nekropoliszban mintegy harminc 1. századi síremléket tártak fel. A hely vezetője, Revital Weiss szerint az itt eltemetett zsidók származási helye nagyon változatos – van, aki egy libanoni közösségből érkezett, mások Szíriából jöttek, a legmesszebbről pedig Jemenből kerültek ide. Miután a zsidókat i. sz. 132-ben, a sikertelen Bar Kochba vezette felkelés után elüldözték Jeruzsálemből, Beit Shearim az egyik menedékhelyükké vált.

Weiss a Koporsók Barlangja felé mutat, ahol egy feltűnően gazdag és viszonylag nagy síremlék látható; ugyan a szarkofágok készítése nem nevezhető zsidó hagyománynak, de a vallási közösség úgy gondolta, hogy a római minták (nyelv, társadalmi szokások) másolásával jobb élet köszönthet rájuk. A síremlék körül keresztény és pogány motívumokra bukkantak a szakemberek.

A Koporsók Barlangjában két felirat is található, az egyiken a következő felirat áll: „Vegyetek bátorságot, Pharcitae szent szülei, senki sem halhatatlan”, míg a másikon a „Sok szerencsét a feltámadáskor” mondat olvasható. „A feltámadás természetesen nincs benne a zsidó hagyományban” – nyilatkozta Emma Maayan Fanar, a Haifai Egyetem bizánci művészettel foglalkozó professzora. „Ez nagyon szokatlan” – tette hozzá.

A sírokon apró menorák, görög varázsszavak, és arámi nyelven íródott, a sírrablókat távol tartani hivatott átkok olvashatók – ezeket azonban szemmel láthatóan figyelmen kívül hagyták a kalandorok, mivel csak a feliratok és a koporsóhoz használt hatalmas kövek maradtak meg a helyszínen.

„Grafománok voltak” – magyarázta Jonathan Price, a Tel Aviv-i Egyetem kutatója, utalva az 1-2. században idetemetkező zsidókra. Price „hirtelen feltörő verbális” megnyilvánulásként definiálta a graffitiket, s szerinte ezáltal egyfajta intimitás lengte körül az ókori Levante és Mezopotámia lakóinak történelmi forrásait.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai