2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Milyen húst fogyasztott a középkori ember?

2011. június 15. 12:02

Regionális és szezonális eltérések jellemezték a középkori ember húsfogyasztási szokásait, de általánosságban elmondható, hogy Nyugat-Európában a marha és a birka volt a legkelendőbb.

Egy nemrégiben megjelent tanulmány néhány valóban érdekes részlettel szolgál a középkori húsfogyasztásról, benne a nyugat-európai régiók eltérő sajátosságairól. A húsfogyasztás a késő középkori nyugat-európai városokban: korabeli tanulmány című dolgozatban Ramón Agustín Banegas López angol, francia, olasz és spanyol, valamint portugál forrásokat elemzett.

A tudományos cikk legfőbb megállapítása, hogy Nyugat-Európában a középkori ember fő „húsforrása” a marha és a birka volt, míg a disznófogyasztás visszaesett a 14-15. században, ami a nagy pestisjárvány utáni állattenyésztési szokások megváltozására vezethető vissza. A tanulmány számos regionális sajátosságra hívja fel a figyelmet; például Franciaország északi részén és Angliában főleg marhát ettek az emberek – a 14. századi Mesnagier de Paris szerint a párizsiak hetente összesen 95 ezer kilogrammnyi marhahúst fogyasztottak, kétszer annyit, mint bármilyen más húsból. López szerint a korabeli szakácskönyvek tele vannak marhából készült ételekkel.

Az Ibériai-félszigeten teljesen más volt a helyzet. Lópeznek sikerült egy egyedülálló, 1462. évi adóösszeírásra bukkannia, amiből kiderült, hogy a középkori ember 70 százalékban birkahúst fogyasztott, míg marhát csak tíz százalékban. A katalán szakácskönyvek is ezt támasztják alá, szinte az összes recept a birka különböző elkészítési módjaival foglalkozik.

A korabeli Itáliában szezonális eltéréseket figyelt meg a kutató. „A tavasz végétől a tél beálltáig a birka volt a legkelendőbb, míg a disznó népszerűsége szeptemberben kezdett nőni, s a folyamat januárban tetőzött. A borjúhúst leginkább nyáron vették – főleg augusztusban és szeptemberben” – olvasható egy 14. század végi íródott pratói feljegyzésben.

A szerző szerint a húsfogyasztás változatossága az egyes régiók mezőgazdasági termelékenységre és a társadalmi szokásokra vezethető vissza. López megállapítja, hogy az itáliai arisztokrácia leginkább a fiatal lábasjószágok húsát kedvelte, amely „finomabb volt, mint a birkáé és a marháé, de persze drágábbnak és előkelőbbnek is számított”.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár