Rejtett hieroglifákat fedeztek fel a Kheopsz-piramisban

Eddig ismeretlen hieroglifákról készített képeket a Kheopsz piramis egyik ajtóval lezárt aknájában Dzsedi, a Leeds-i Egyetem által készített speciális robot. A kutatócsapat szerint a következő hónapok során további felfedezések várhatóak. A felvételeken olyan vörös festékkel festett hieroglifák láthatóak, amelyeket a piramis építése óta emberi szem nem láthatott. A fotók emellett új részleteket mutatnak be az egyik titkos ajtóba ágyazott két rejtélyes réztűről, amelyek a kutatók szerint akár a piramis építésének titkát is felfedhetik.

A Kheopsz (Hufu) fáraó által építtetett piramis az ókori világ utolsó megmaradt csodája, amely még mindig sok titkot rejteget. Az egyik ilyen rejtély az 1872-ben felfedezett négy szűk akna rendeltetése. A Királyok kamrájából induló két akna a szabad levegőre vezet, viszont a Királynők Kamrájából kivezető, északi és déli oldalon lévő két akna végállomása ismeretlen, ami sok spekulációra ad okot. A szakemberek korábban úgy hitték, hogy ezek rituális járatok voltak a fáraó lelke számára, egészen addig, amíg Rudolf Gantenbrink német mérnök 1993-ban robotot nem küldött a déli aknába. A robot 64 méterre a piramis szívétől egy két réztűvel díszített mészkőajtóra bukkant.

Kilenc évvel később, 2002-ben élő adásban új robotot küldtek a rejtélyes járat felderítésére, ami vélhetően egy másik ajtót talált. A következő napon a kutatást koordináló Záhi Havvász egyiptomi sztárrégész az északi járatba is felküldte a robotot. Az aknában 64 méter után szintén egy két réztűvel díszített ajtóra bukkant a szerkezet. A rejtély megoldására felállítottak egy nemzetközi összefogásban megvalósuló együttműködést, amelyet Hufu öreg varázslója után Dzsedi-projektnek kereszteltek.

A kutatás során felhasznált robotot a Leeds-i Egyetemen tervezték. A szerkezet képes mászni a falakon, emellett kicsi kamerája sokkal többet lát, mint a régebbi típusok eszközei. Ennek köszönhetően a kamera elég kicsi volt ahhoz, hogy átférjen az ajtó egy pici lyukán, és hogy beláthasson a kamrába, így küldve a mostani képeket is.

A kamera felvételeinek köszönhetően a kutatók tüzetesen megvizsgálhatták a két réztűt, amelyek háta visszafelé görbül. A fogantyúk túl kicsik ahhoz, hogy mechanikai célokra alkalmazzák őket, így rendeltetésük még mindig kérdés a kutatók számára. Az már biztosra vehető, hogy a titokzatos réztárgyak nem kilincsek, talán díszítési célból kerültek oda. A vizsgált ajtó hátsó része csiszolt, ezért feltételezhető, hogy speciális célt szolgált.

A Dzsedi robot a következő hónapok folyamán fogja feltérképezni a kamra távolabb falát, így bebizonyosodhat, hogy fal van-e ott, vagy egy másik ajtó, ahogy azt a 2002-es vizsgálatok során feltételezték. A robot ezt követően az északi aknát fogja feltárni. A csapat feltett szándéka, hogy 2011 végéig befejezze a kutatásokat, és 2012-ben publikálja az eredményeket.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

sport

• Zenével reformálta meg Kronberger Lili a műkorcsolyázást
• Párhuzamosan játszott filmekben és a medencében is Bud Spencer
• Csak a kommunista sportvezetés tudta megállítani Papp Lacit, a „ring lovagját”
• Nagyon hamar a biciklisek népszerű célpontjává vált a Városliget
• Többször kerültek életveszélybe a Földet vitorlással megkerülő Fa Nándorék
• Milliók voltak kíváncsiak a „Nemek csatájának” keresztelt teniszmérkőzésre
• Rengeteget jelentett a Fradi-pálya az Aranylabdával jutalmazott Albert Flórián számára
• Saját hazájában is vonakodtak elismerni Jesse Owens kimagasló teljesítményét
• Eredetileg kerékpározónak készült az első magyar futballista, Gillemot Ferenc