A régészeten kívül is számos területen alkalmazható a radiokarbon

Az MTA kutatója Radiokarbon: alkalmazások és perspektívák a környezetvédelemben és az iparban című előadásában egyetlen izotópról, a 14C-ről beszélt, melyet felezési ideje (5730 év) és más kedvező jellemzői rendkívül alkalmassá tesznek különböző anyagok korának meghatározására. Közismert alkalmazási területe a régészet, Molnár Mihály azonban ezúttal egyéb, kevésbé ismert hasznosítási lehetőségeiről beszélt.

Kiemelte például a "víz-kor" mérést, melyet több ezer, sőt több tízezer éves skálán tesz lehetővé a radiokarbon. "Többek között az Alföldön található mélységi vizeink korát lehetett így megmérni. Ez rendkívül fontos eredmény, hiszen az ország legjelentősebb ásványkincse, az ivóvíz hidrológiai leírásához ad segítséget és újratöltődési mechanizmusainak jobb megértését teszi lehetővé" - magyarázta a kutató.

Egy másik alkalmazási terület lehet az orvvadászat elleni küzdelem - jegyezte meg Molnár Mihály. Mint mondta, a módszerrel évre pontosan meg lehet határozni például egy szarvasagancs korát, ami fontos lehet egy bizonyítási eljárásban, ha bizonyos években tilos volt a szarvasvadászat.

A radiokarbon módszer kriminalisztikai alkalmazásai közé tartozik a papírokon szereplő dátumok hitelességének megállapítása a papír datálásán keresztül, valamint a borok pontos évjáratának meghatározása a hamisítással, higítással, keveréssel kapcsolatos perekben. Az eljárásnak orvosi alkalmazásai is léteznek: a szövetek radiokarbon-tartalma alapján részletes térképet lehet készíteni a szövet fejlődéséről - sorolta az előadó. A szénizotóp az eddigieken túl alkalmazható a talajfejlődés vizsgálatában, az ipari szivárgások felderítésénél, a légköri nukleáris fegyverkísérletekben és a klímakutatásban is. Molnár Mihály kiemelte: a legmodernebb méréstechnika már Magyarországon, Debrecenben is rendelkezésre áll.

Maria Sklodowska-Curie (1867-1934) lengyel származású francia fizikus és kémikus, a radioaktivitás úttörő kutatója. Kétszeres Nobel-díjas, a fizika, illetve a kémia területein végzett munkájáért. 1903-ban Henri Becquerellel és férjével, Pierre Curie-vel megosztva kapta meg a fizikai Nobel-díjat a radioaktiv sugárzás kutatásáért, majd 1911-ben (egyedüliként) a kémiai Nobel-díjat a rádium és polónium felfedezésért. A radioaktivitás felfedezése új fejezetet nyitott a fizikai kormeghatározási módszerek történetében.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2019

• Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
• Az 1990. októberi taxisblokád
• Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
• 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
• A zselízi Eszterházy-kastély
• 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
• A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
• A Drechsler-palota különc asztaltársasága
• Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől