Virágok leplezték le Belgiumban az első világháborús német tábort

A brit Birodalmi Háborús Múzeum alagsoraiban körülbelül 150 ezer, az 1914-1918 közötti periódust felölelő légifotót rejt. A felderítés forradalmasítása azért is számított mérföldkőnek, mivel a légi közlekedés alig egy évtizede kezdődött el, míg az Anglia és Franciaország közötti csatorna átrepülése csak 1909-ben történt meg.

A levegőben vívott háború és a pilótákat kísérő fotográfusok megjelenésével kiváló alkalom nyílt a csataterek feltérképezésére. A Somme-ról és a Passchendaele-ról készült felvételek például a pusztítás mellett a hadállásokról is fontos információkat nyújtottak.

A genti egyetem történésze, Birger Stichelbaut már évek óta tanulmányozza a légifotókat. „Ezek nagyon kevéssé vizsgált források” – így Stuchelbaut. „Soha senki nem használta fel még a légifelvételeket elsődleges forrásokként. Az első világháborúval foglalkozók csak a lövészárkok térképeit és néhány légifotót tanulmányoztak, s ezzel elkövették azt a hibát, hogy nem vizsgálták meg, hogy mi történt 40-50 kilométerrel a frontvonal mögött” – tette hozzá.

Ezek a területek azért voltak fontosak, mivel a katonai parancsnokok itt tudták érvényesíteni új technológiai fölényüket. A belgiumi Diksmuide mellett levő, fákkal eltakart német barakkot például csak azért tudták felfedezni, mivel a katonák virágokat ápoltak körülötte, ezzel pedig azt a képzetet erősítették meg a felderítőkben, hogy a terület lakott lehet.

„A virágágyások sokkal komfortosabbá tették a katonai táborokat, ez azonban egyúttal a figyelmet is odairányította a területre. Néhány hónappal később rengeteg barakkot le is bombáztak” – magyarázta Stichelbaut. Ezt követően újra lefényképezték a katonai tábort, amely a bombázásoknak köszönhetően szinte teljesen felismerhetetlenné, holdvilági tájjá változott.

Körülbelül 500 ezer légifotót sikerült az enyészettől megmenteni, amelyek a világ számtalan pontján találhatók. A képek értéke azért is felbecsülhetetlen, mivel a pilótáknak és a fotográfusoknak rendkívül veszélyes körülmények között kellett dolgozniuk. Egy pilótára sokkal nagyobb veszély leselkedett, mint a lövészárokban szolgálatot teljesítőkre, a rossz időjárási körülmények és a légelhárítás miatt átlagban 11 napot tölthettek csak a levegőben.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?