Iráni nők a filmvásznon
2010. október 1. 11:54 Fekete István
Immáron négy budapesti moziban is látható a tavalyi velencei filmfesztivál Ezüst Oroszlán díját bezsebelő iráni rendezőnő, Shirin Neshat első nagyjátékfilmje, a Nők férfiak nélkül című alkotása.
Az eredetileg fotográfus, majd videóművész, New Yorkban élő rendezőnő filmjének kerettörténetét az 1953-as, a CIA által végrehajtott iráni puccs adja. Az amerikai és a brit titkosszolgálatok a demokratikus keretek között megválasztott Moszadek-kormány hatalmát döntötték meg, amiért a miniszterelnök vezetésével Irán államosította az 51 százalékban Nagy-Britannia tulajdonában levő Angol-Iráni Olajtársaságot (AIOC).
A filmben ez ellen tiltakozik Munis, (Shabnam Toloui) amikor értesül Londonnak az iráni olaj bojkottjára való felszólításáról és az egyik tankerhajó elfogásáról. A történet szempontjából Munis játssza a főszerepet, aki csatlakozik az olajtársaság államosításában elévülhetetlen érdemeket szerző, Moszadek-párti, de a puccs után betiltott és üldözött Tudeh-párthoz; a nő barátja oldalán segíti a kommunisták propagandakampányát, s többek között röplapokat helyez el a lakóházak bejáratainál.
A film négy, egymásnak idegen iráni nő hányattatott, később összefonódó sorsáról szól, akik a monarchiába átfordult közel-keleti országban keresik boldogulásukat. A férjétől teljesen elidegenedett Fakhri (Arita Shahrzad) által újonnan vásárolt külvárosi házánál találnak menedéket a különböző okokból a társadalom szélére száműzött nők, név szerint Munis, Fakhri, Zarin (Tóth Orsolya) és Farrokhlagha (Arita Shahrzad).
A rendezőnő Shahrnush Parsipur azonos címet viselő művét vitte vászonra, amelyben végig tetten érhető a művész fotográfiai érzéke, valamint a vizuális művészet terén alkalmazott, bravúros technikai megoldásai – azonban pontosan az a film előnye, mint a hátránya: az esztétika, az érzelmek, a látvány (álmok, repülés) túlságosan is a történelmi mondanivaló kárára mennek. Azon túl, hogy a Nők férfiak nélkül hiteles kordokumentum, keveset tudhatunk meg az 1953-as sorsfordító, végső soron az 1979-es iszlamista forradalomnak előkészítő események utáni korszakról, illetve a nők társadalmi problémáiról.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. világháború
- A háború legfiatalabb katonája is küzdött a somme-i csatában
- Ördögként és szentként is emlegették a cári család kegyébe férkőző Raszputyint
- Az első világháború végén még a fegyverszünet aláírását követően is folytak harcok
- Előnytelen békét eredményezett Oroszország számára a bolsevik hatalomátvétel
- Máig számos rejtély övezi a sandringhami zászólalj eltűnését
- A méhek támadása is hozzájárult a britek tangai vereségéhez
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet 17:05
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari 15:05
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat 12:20
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját 10:35
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap