2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Kiállítás az Anjou-kori Visegrád mindennapjairól

2010. szeptember 28. 09:17

Károly Róbert koronázásának 700. évfordulója előtt tisztelgő új időszaki kiállítás nyílt a visegrádi Mátyás Király Múzeumban. A tárlaton a településre vonatkozó legújabb kutatási eredményeket vehetik szemügyre a látogatók.

A 14. század első évtizedeinek viharai a település történetében is megmutatkoztak. A város kezdetben Vencel király birtokában volt, akitől Csák Máté szerezte meg, majd I. Károly csapatai ostromban foglalták el. Az uralkodó 1323-ban költözött ide, választásában többek között szerepet játszott a IV. Béla király által alapított alsó- és a fellegvár jól védhetősége.

Mivel az uralkodó Visegrádon alakította ki rezidenciáját, komoly építkezésekre került sor. Megerősítették az ún. Salamon-tornyot, majd felhúzták a királyi ház falait. A királyi udvar idetelepülésével Visegrád jelentősége is megnőtt, 1335-ban helyt adott a Közép-Európa sorsát meghatározó királytalálkozóra. A város fontos szerepet töltött be az Anjou-kori államigazgatásban, itt őrizték a koronázási ékszereket. I. Lajos király is szívesen tartózkodott Visegrádon, a palota kiépítése az ő nevéhez köthető.

Sajnos a török időkben a középkori részek az elenyésztek, a beépítettség miatt a régészek komoly nehézségekbe ütköztek. Az utóbbi évtizedek szisztematikus kutatásainak köszönhetően sikerült árnyaltabb képet alkotni a település 14. századi topográfiájáról. A kutatók összegyűjtötték az írott forrásokat, az oklevelekben található adatokat összevetették az ásatások során nyert információkkal. Ezek alapján elmondható, hogy a település gazdag volt, a különböző rétegekben talált leletek széleskörű anyagi kultúrára utalnak.

Kályhacsempék, különböző használati eszközök árulkodnak a mindennapi életről, sőt az egyik szelvényből egy próbaveret is előkerült, amely a pénzverés ékes bizonyítéka. A kiállításon látható annak a harangöntő formának a maradványai, amellyel egykor Konrád mester dolgozott. Munkáját I. Lajos király is elismerte oklevelében, a számítások szerint a harang igen impozáns lehetett.

A kiállítás rendezői nagy hangsúlyt fektettek a vizualitásra. A számítógépes rekonstrukciók segítségével magunk elé képzelhetjük a visegrádi és a diósgyőri vár 14. századi kinézetét, bejárhatjuk az Erzsébet királyné által alapított klarissza kolostort és megtekinthetjük a budai vár ódon falait is.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
 <br /><i>MTI</i> <br /><i>MTI</i> <br /><i>MTI</i> <br /><i>MTI</i> <br /><i>MTI</i> <br /><i>MTI</i>
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár