Borotvaéles bronzkori orvosi szikékre bukkantak Törökországban
2010. szeptember 3. 09:52
A törökországi Samsun tartományának egyik bronzkori településén, Ikiztepénél 4000 éves borotvaéles szikéket találtak.
Korábban
A település fénykorában, i.e 3200 és 2100 között körülbelül háromszázan éltek a Fekete-tenger menti településen, ahol az emberek derékszögű, egyemeletes, tűzhellyel és udvarral ellátott faházakban laktak – mondta el az ásatások vezetője, Önder Bilgi, az isztambuli egyetem őstörténeti tanszékének korábbi vezetője.
A kutatás során két obszidián penge került elő, amely azért érdekes, mivel az obszidián természetes formában nem található meg ebben a régióban, ezért azt valahonnan importálni kellett. Ezeket a négy centiméter hosszú, rendkívül éles – s mint ahogy azt Bilgi elmondta –, még ma is használható pengéket egy kör alakú, valószínűleg vallási ceremóniák lebonyolítására alkalmas építményhez közel találták meg.
Az ásatások vezetője szerint a szikéket valószínűleg orvosi beavatkozásokhoz használták, mivel a közeli temetőben egy koponyán vágásokat találtak, a hétszáz kiásott emberi fejen pedig 14 ugyanezeket a jegyeket viselte magán. Ezeket a vágásokat csak egy borotvaéles szike idézhette elő, a beavatkozáson átesett páciensek a műtét után azonban már csak két-három évig éltek.
Operációkra három okból kerülhetett sor: agyvérzés, (erre a koponyákon talált vér utal), agytumor, illetve sérülések miatt – s ez utóbbi volt az elterjedtebb. Az Ikiztepében lakók a rezet a közeli bányákból szerezték, amelyekért gyakran kellett megharcolniuk a helyiekkel, s ez sokszor csak véres küzdelmek árán sikerült. Ugyanebben a régióban már találtak bronzkori sebészeti beavatkozásokra utaló nyomokat – egy anatóliai koponyába például lyukakat fúrtak –, de a mostani felfedezés abban különbözik a többitől, hogy ezekben derékszögű vágások vannak, amelyek a magasabb színvonalú technológiára utalnak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 19:05
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet 17:05
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari 15:05
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat 12:20
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját 10:35
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap