Radarvizsgálatokkal térképezték fel az ókori egyiptomi várost

Az osztrák régészek 1975 óta végeznek a helyszínen feltárásokat. Mint Irene Müller, az expedíció vezetője elmondta, a mostani geofizikai felmérésekkel az egykori város kiterjedését kívánták meghatározni. A felmérés és az ásatások során eddig 2,6 négyzetkilométeres területet vizsgáltak át,

Záhi Havvász, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács főtitkára közleményében azt emelte ki, hogy a geofizikai módszer a legoptimálisabb eljárás az egykori település határainak megállapítására. A Nílus deltavidéke ugyanis igen sűrűn lakott. Itt lényegesen bonyolultabb régészeti feltárásokat végezni, mint Dél-Egyiptom sivatagos, gyéren lakott vidékein, ahonnan a sokkal híresebb temetkezések és templomok kerültek napvilágra. "Kizárólag ez a modern eljárás tette lehetővé egy ekkora terület egyidejű feltérképezését" - hangsúlyozta Záhi Havvász.

A geofizikai felmérések igen részletes képet vázoltak fel az ókori Avarisz szerkezetéről, a felvételeken több építmény - házak, utcák, templomok, temetők és paloták rajzolódnak ki. A szakembereknek sikerült meghatározniuk a kikötői negyed valószínű helyét is. A felvételeken különböző méretű gödrök sorozata is látszik, ám ezek rendeltetését eddig nem sikerült a régészeknek megfejteniük.

A Középbirodalom kezdetén épült a Nílus-delta északkeleti részén egy nagy, sakktáblaszerűen elrendezett település. A házak körülbelül 27 négyzetméter alapterületűek voltak, ennek alapján arra lehet következtetni, hogy a társadalom alacsonyabb rétegei lakhattak e helyen, de csak rövid ideig. A XIII. dinasztia elején Észak-Palesztinából érkező bevándorlók telepedtek le a városban, melynek következtében a település fontos kereskedelmi központtá fejlődött.

Az Egyiptomba a 17. században betörő hükszoszok a Nílus deltájában vetették meg lábukat: a fallal körülvett várost Szalitisz hükszosz uralkodó építtette ki és tette birodalma központjává az i.e. 17. század második felében. I. e. 1550 körül a XVII. dinasztia thébai királyi foglalták el Avariszt, ami a hükszosz uralom végét jelentette, a város mégis jelentős központ maradt. A XVIII. dinasztia kezdeti időszakában új palotákat emeltek a városban, melyeket részben minószi falfestményekkel díszítettek. A ramesszida korban, az Újbirodalom idején, a II. Ramszesz által alapított új főváros, Per-Ramszesz déli része települt Avarisz romjaira.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról