Búvárrégészek szállnak vízre Szentendrénél

A mai Ausztria és Szerbia közötti 600 kilométer hosszú Duna-szakasz az i.e. 1. századtól a római birodalom limesként ismert több ezer kilométeres határvonalaként szolgált. A part mentén kikötőerődök, őrtornyok, légiótáborok rendszere épült ki, e helyekről indultak támadások a birodalmat veszélyeztető barbárok ellen.

A több száz ilyen hajdani bázis nagy része még feltáratlan, alig néhányat ismerhetünk közülük, mint például Aquincumot, vagy a Komárom melletti Brigetiót - mondta el Tóth János Attila, a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat búvárrégészeti szakosztályának vezetője. Legutóbb tavaly - éppen a búvár régészek - Ercsi közelében találtak a mederfenéken cserépdarabokat, ami egy valahai táborhely létére enged következtetni - tette hozzá.

A most induló víz alatti kutatásnak különös jelentősége lehet, mert ha sikerül újabb erődök, táborok nyomára bukkanni, feltárásuk által nagyobb az esély arra, hogy a letűnt birodalom egykori dunai határvonalát az UNESCO a Magyar Limes Szövetség kezdeményezésére a világörökség részévé nyilvánítsa. Eddig már a limes részeként a világörökség listájára került a többi között Angliában Hadrianus fala és Németországban egy hosszabb hajdani védvonal - emlékeztetett a szakember. Amennyiben a Duna magyarországi szakasza is megkapná e rangos értékelést, ez pezsdítően hatna az idegenforgalomra is.

A terv szerint a régészek a Megyeri híd közelében a budai oldalon szállnak vízre, hogy a Szentendrei-sziget partjait aprólékos munka során szonár felhasználásával végig pásztázzák. Ahol a műszer találatot jelez, ott a 4-5 tagú búvár csapat alámerül, porszívóra emlékeztető speciális berendezéssel az üledéket eltávolítják a mélyben rejlő leletről, hogy a felszínre emelhessék. Mivel a víz alatt megbújó tárgyak jól konzerválódnak, az innen előkerülő bőrből, fából készült holmik épségben vészelhették át az elmúlt évezredeket, így az elődök lábbelijei, kosarai, vagy más használati tárgyak különösen értékesek.

Az igazi nagy fogás egy római kori dereglye, vagy hadigálya megtalálása lehetne, ami szenzációt kelthetne nem csak szakmai körökben. Ilyen, 20-30 evezős kézi erővel hajtott vízi jármű százszámra közlekedett anno a Dunán, de még egyetlen hajót sem sikerült az iszaptengerben megtalálni. A korszerű műszer és újabb kutatási anyagi segítség azonban reményt adhat, hogy idén rábukkannak a búvár régészek ilyen hajóroncsra - hangoztatta Tóth János Attila.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye