Fél évszázad "bizalmas történelme"

A baloldali erdélyi magyar értelmiség egyik meghatározó alakjának több mint fél évszázad alatt keletkezett levelezése a Korunk Kiadó, a Napvilág Kiadó és a Politikatörténeti Alapítvány gondozásában jelent meg. A 2004-ben elhunyt Gáll Ernő évtizedeken át a Korunk című romániai irodalmi folyóirat főszerkesztője volt és 522 személyhez írt, 5612 levelet tartalmazó kötete a romániai magyar kisebbségtörténet forrásanyaga. Az erdélyi írókkal, például Sütő Andrással vagy Szász Jánossal és a magyarországi irodalmárokkal váltott leveleket a könnyebb kutathatóság érdekében CD-melléklet is tartalmazza.

Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) igazgatója bevezetőjében elmondta, hogy a PTI kutatási területei közé az utóbbi években bekerült a határon túli magyarság is. Gáll Ernő Levelek (1949-2000) című könyvéről Pomogáts Béla irodalomtörténész kifejtette: a szellemi sokszínűség jellemzi az 522 személyt, csakúgy mint Gáll Ernőt, akiről megjegyezte, hogy leveleinek egy része inkább esszé. Gáll Ernőre emlékezve úgy fogalmazott, hogy "megvolt benne a készség, hogy felajánlja a kiegyezés, a politikai dialógus lehetőségét, mindig kész volt a párbeszédre". Megítélése szerint Gáll Ernő volt az igazi erdélyi baloldali.

A bemutatót követő kerekasztal-beszélgetésen Almási Miklós filozófus a baloldaliságról szólva elmondta, hogy "a magyar baloldalnak fel kell készülnie az ellenzéki létre, intézményi és gondolati szinten". Hozzátette: ahogy Gáll Ernő nyitott tudott lenni, úgy a magyar baloldalnak is tudnia kell váltani.

Gálfalvi Zsolt marosvásárhelyi kritikus, Gáll Ernő pályatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a levelezés "zömében helyettesítette a kaszinót, a kávéházat, a klubot, az akadémiát, a közös munkának azokat a lehetőségeit, amelyektől meg voltunk fosztva 1989 előtt és amelynek formái nem alakultak ki azután se".

Elmondta, hogy Románia diktatórikus időszakában a levél csak részben volt kitéve a cenzúrának, ezért sokkal szabadabban tudtak megnyilatkozni ezekben a személyes írásokban az erdélyi értelmiségiek. "A levelek zömét elolvasták, de szerencsére olyanok, akik nem értették, hogy mit olvasnak" - tette hozzá. Szerinte az akkori hatalmi elnyomás elsőrendű érdeke az volt, hogy elriassza egymástól az embereket.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?