Mit tegyünk, ha nem jön be Fukuyama jóslata?
2009. szeptember 22. 11:09 Balázs Bálint
A kétpólusú világrend bukásával nem a történelem vége, csak újabb válságok következtek, az emberi faj legfejlettebb társadalmi berendezkedése azonban biztosan nem érkezett el. A válságok közül az ember által előidézett klímaváltozás megfékezésének lehetőségeit veszi számba a klímabarát településekről szóló könyv. Olvasmány a kiutat keresőknek.
Korábban
A történelem válsághelyzetek sorozata, amelyhez az ember igen sokféleképpen igyekezett adaptálódni. Társas igényünk az együttműködésre, a közös világkép, sorsközösség kialakítására sokféle krízisen segít keresztül. A megfékezhetetlen növekedésen alapuló civilizációnk hatására azonban egyre több területen felüti fejét a katasztrófa: a globális pénzügyek, az élelmiszer, az olajhozamcsúcs, az energiabiztonság, az éghajlatváltozás miatti krízist ma már minden egyén és minden társadalom közvetlenül tapasztalhatja meg.
A történelmi példák arra mutatnak, hogy a klímaváltozás társadalmi hatásaira is fel kell készülni. Az eljövendő generációkat ugyanis az ember által előidézett klímaváltozás azonnali következményei fenyegetik. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) által képviselt álláspont szerint az időjárási mintázatok még szélsőségesebbé válnak, a globális egyenlőtlenségek tovább nőnek, hurrikánok, árvízek, tengerszint emelkedése miatt kialakuló, korábban elképzelhetetlen népvándorlások indulnak meg - már egy negyed század távlatában.
Végtére nem jött be a történelem végéről Fukuyama jóslata sem: a szovjet rendszer bukása és a hidegháború lezárulta nem hozta el az emberi faj legfejlettebb társadalmi berendezkedésének tartott nyugati típusú liberális demokrácia végső győzelmét. Összeomlani látszik az emberiség létfeltételeinek rendje, amelyben társadalmunk egyszerre éldegél és prosperál.
Az ember bioszféra átalakító tevékenysége miatt bekövetkező éghajlatváltozás káros hatásainak megfékezésére jött létre az MTA Szociológiai Kutatóintézet Éghajlatváltozás Kutatóműhelyének kezdeményezésére a klímabarát települések hálózata, hogy életvitelünkön, termelési és fogyasztási szokásainkon radikálisan változtatni képes - települési szinten is kivitelezhető - gyakorlatokat vezessen be. Az eddigi munkájukat és tapasztalataikat összefoglaló kötet szerint a klímaválság enyhítésére megfelelő gyógymódok, útvonaltervek kialakításának feltétele a Természet és a Társadalom közötti megromlott kapcsolat intenzív helyreállítása.
A betegség leküzdésében legaktívabb klímabarát települések (Tatabánya, Pomáz, Hosszúhetény, Pilis és Albertirsa, továbbá Küngös, Pomáz, Szekszárd, Tápióbicske, Tápiószentmárton, Vecsés, valamint a budapesti Hegyvidék és Zugló) helyi, közösségi kezdeményezéseinek sokaságát, sokféle elméleti és gyakorlati tudást rendeznek összefüggő hálózatba. A mintaadó átalakuló városok (Transition Towns) mozgalma az angliai Totnes-ból szökött szárba, ahol lelkes csoport alakult az olajcsúcs és az éghajlatváltozás kiváltotta kisközösségi gondok, kihívások és lehetőségek áttekintésére. Arról, hogy miként lehet rávenni egy települést a fenntarthatóbb életmód kialakítására, az átalakuló közöségek formálására, már nem csak az angol mozgalom weboldalán, hanem a magyar klímabarát települések hálózatában is megindult a gondolkodás.
A kötet az átalakuló városok összekapcsolódásának első fontos eredménye, s ebből az a felismerés következik, hogy az eddig eszközökkel gyógyíthatatlannak bizonyuló „betegséget” csak egy új paradigma keretei között kidolgozott gyógymódokkal lehet meggyógyítani. Ebben feltehetően sokrétű szerepe lehet a történeti tudásnak is. A gyógyulás mindenképp sajátos belső autonómiát kíván: alulról-belülről építkező tervezéssel, önkorlátozással, a lelkesítő példák megismétlésével, múltbeli jó gyakorlatok tudatosításával, közösségi hagyományaink radikális újragondolásával érhető el.
Antal Z. László (szerk): Klímabarát települések. Elmélet és gyakorlat. Pallas Kiadó, Bp., 2008. 482 o. 2900 Ft.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Egyiptom
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter
- Kalandfilmbe illő módon fedezték fel Tutanhamon sírját
- Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után
- Még a nevét is el akarták törölni a vallásreformer fáraónak
- Az örök élet elnyerésének esélyét növelte a luxuscikknek számító Halottak Könyve
- Hollandia régészeti leleteket adott vissza Egyiptomnak
- Három különböző arcot is kapott a rejtélyes körülmények között elhunyt Tutanhamon
- Városonként eltérő teremtésmítoszok jöttek létre az ókori Egyiptomban
- Teljesen el akarták törölni az egyik legnagyobb egyiptomi uralkodó emlékét
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.