Régészeti helyszíneket veszélyeztet a dél-amerikai Dakar

A pusztítás mértékére a chilei Nemzeti Emlékművek Tanácsának július elejére keltezett jelentése világított rá. A szövegből egyértelműen kiderül: a környezeti és kulturális károkat egytől egyig elkerülhették volna, ha a szervezők akár egy pillanatra is figyelembe veszik a verseny kapcsán 2008-ban tett javaslatokat.

Az eredetileg Párizsból rajtoló, majd a szenegáli Dakarba megérkező versenyen félezer jármű száguldozott a hihetetlenül kemény pályán. A futam szervezője akkor döntött a dél-amerikai helyszín mellett, miután 2008-ban terroristafenyegetések, és a helyi lázadók támadásai tették lehetetlenné a program megtartását.

A dél-amerikai visszhang kezdetben igen pozitív volt, és a résztvevő országok reményei szerint a Dakart 2010-ben újra megrendezhetik majd náluk. A szervezők 74,5 millió dolláros nyereséggel zárták a futamot, amely mind Chile mind Argentína turizmusát is fellendítette. A régészeknek és környezetvédőknek így most tudomásul kell venniük, hogy a jövő évi verseny lemondása igencsak valószínűtlen - és a helyszínek legjobb védelmét csak akkor valósíthatják meg, ha minél jobban együttműködnek a szervezőkkel. A zúgolódás persze tovább tart: Carlos Aldunate, a chilei prekolumbián művészetek múzeumának igazgatója szerint a verseny „teljesen törvénytelen”.

A jelentés szerint az Atacama régióban négy, míg Coquimbo mellett két komoly régészeti helyszínt ért visszafordíthatatlan kár: a legkomolyabb probléma ez utóbbiaknál adódott, ahol egy prekolumbián közösség élőhelyét tárták fel, és amit a verseny teljesen elpusztított. Az i.e. 900 és i.sz. 1500 közötti kultúrának így semmilyen nyoma nem maradt, és Óscar Acuña, a tanács vezetője szerint mivel az autóverseny útvonalának mindössze 10 százaléka, azaz nagyjából 120 kilométer számít feltárt területnek, ezért elképzelésünk sem lehet a valóban okozott károkról.

Ezek azonban nem csak a verseny idején sérültek: Sergio Cortes helyi túravezető szerint Alto Yape petroglifáit, és a közeli 18 ezer éves geoglifákat a turisták terepjárói pusztították el. Cortes szerint a terepjárók ott hagyták nyomukat a képeken. A szervezők is a turistákat okolják: szerintük ők mindent megtesznek a védelem ügyében, és a verseny egyik szakaszát éppen a régészeti helyszínek miatt rövidítették 33 kilométerre. A legfőbb problémát szerintük a megfelelő infrastruktúra hiánya jelenti, így a turisták nem tudják, hogy hova mehetnek és hová nem. Ezt erősítik meg a versenyben résztvevő pilóták is: hiába nem akarnak semmit tönkretenni, nincsenek megfelelő térképeik a régészeti helyszínekről elhelyezkedéséről, ahová nem hajthatnának be.

A geoglifák védelmét a helyi bányászat is nehezíti: az egyes nagyvállalatok azonban koncesszióik védelmében dollár százezreket költenek ezen örökség védelmére.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2022

• A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
• Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
  
• Az embermentő Jane Haining
  
•  Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
  
• Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
  
• Karikás Mihály és a Kis Pipa
• A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
  
• A Szentföld egy magyar tiszt szemével
  
• Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült