Kiállítás a botanika szerelmeseinek

A szűkebb közönség részéről nagy érdeklődésre számíthat a kamarakiállítás; a növénytan, a kertek, a botanika szerelmesei és a kutatók is ízelítőt kapnak az egyetemi könyvtár gazdag kínálatából - mondta el a kiállítás megnyitóján Szögi László, az ELTE Egyetemi Könyvtár főigazgatója. Kiemelte: e speciális témában is igen nagy anyaggal rendelkezik a több száz éves intézmény.

A 15. századtól szinte a napjainkig mutatja be a tárlat a Herbáriumokat, de csupán ízelítőnek, bemutatónak szánják a kiállítást - közölte Knapp Éva, az ELTE Egyetemi Könyvtár Kéziratok és Régi Nyomtatványok Osztályának vezetője, a tárlat rendezője. A botanika tudományának megmutatásán túl az esztétikai élvezet nyújtása volt a cél, valamint a figyelem felkeltése, hogy a kutatók rendelkezésére eredeti dokumentumokat, kéziratokat tud a könyvtár bocsátani tudományos munkájukhoz.

A Herbárium és a herbárium közötti különbségre mutatott rá Orlóci László, a Füvészkert igazgatója. Elmondta: a Herbárium a könyveket, a leíró munkákat jelenti, míg a kisbetűs herbárium azokra a szárított, préselt növényekre vonatkozik, amelyeket tudományos vagy oktatási céllal gyűjtöttek össze. A könyvekben látható kézzel rajzolt, festett képek ma is fontosak, a rajzoló olyan momentumokat, mozzanatokat jelenít meg, amelyet a fotó nem tudna. A szubjektivitás az azonosításnál lényeges - tette hozzá.

Az igazgató kiemelte Méliusz Juhász Péter (1532-1572) debreceni református lelkész a Herbarium az füveknek nevekről, természetekről és hasznairól című botanikai művét, Diószegi Sámuel (1760-1813) református lelkész, botanikus 1807-ben megjelent füvészkönyvét, valamint Lippay János (1606-1666) jezsuita pap, nyelvtanár, botanikus, az első magyar pomológus (gyümölcsszakértő) legismertebb alkotását, a Posoni kert című kiadványt. Az alkotó 100 gyümölcsfajtát írt le saját megfigyelései alapján: a tárlaton a többi között a harmadik kötet, a Gyümölcsös kert látható.

A kiállításon az érdeklődők rézmetszetek, Kitaibel Pál botanikus naplófeljegyzései Tolna megyei útjáról, Mihálka Antal 1856-os Növénytana mellett egyebek mellett 18. századi növénytant oktató táblákat és 1485-ös Herbariumot is megtekinthetnek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról