Tömegsírba temették az azték szabadságharcosokat
2009. február 13. 17:47
A régészek egy Mexikóvárosban feltárt romos piramis kutatása közben fedezték fel azt a tömegsírt, amely a Hernan Cortés ellen harcoló azték katonák maradványait rejtheti.
A szokatlan temető legalább 49 felnőtt gondosan elrendezett maradványát rejti, akiket a spanyolok az 1521-es invázióban ölhettek meg, majd temettek egy lerombolt piramis mellé. Az egykor a Tlatelolco tér helyén magasodó piramisok jelentették ugyanis az utolsó ellenálló gócot, amikor a spanyol csapatok lerohanták a várost.
Az ásatást vezető Salvador Guilliem, a Mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet régésze szerint az indiánokat vagy a hódítás alatt, vagy a megszállás első hónapjaiban kirobbant felkelések egyike során ölhették meg, illetve egyesek talán a behurcolt betegségekbe halhattak bele. A maradványok vizsgálata alapján mindegyik feltételezés igaz lehet: bár a járványok áldozatait általában csak bedobálták egy gödörbe, a mostani esetében egész más jellegzetességeket is felfedeztek.
A sírba főként harcosokat temettek: legtöbbjük magas, fiatal férfi volt, és többüknek voltak törött csontjai is. A halottakat nagyon gondosan, keresztény szokás szerint, hátukon fekve, karjukat mellkasukon keresztbe fonva temették el, bár sokukat az európai koporsók helyett növényekbe vagy vásznakba csavarva temették el. A sírban azték sírkellékeket, így tömjént, áldozati állatok és ajándékok maradványait is felfedezték, de emellett spanyol tárgyakat, így gombokat, és üvegdarabokat is sikerrel azonosítottak.
Susan Gillespie, a Floridai Egyetem régésze szerint a sír több szempontból is szokatlan volt. Egyrészt máshol eddig nem találtak olyan temetőt, ahol a spanyolok ilyen gondosan bántak volna az aztékokkal, másrészt pedig mert az indiánok inkább elégették volna halottaikat, minthogy azokat keresztény szokás szerint helyezzélk örök nyugalomra. A kutatónő szerint a furcsa szokás okait a város eleste utáni időszak eseményeiben kell keresni, amelyről viszont nagyon keveset tudunk: Cortés utasítására lerombolták a templomokat és piramisokat, majd egy időre magára hagyták a teljesen kifosztott metropoliszt.
A temetkezésre Guilliem szerint akkor kerülhetett sor, amikor az aztékok visszatértek a városba, hogy eltemessék halottaikat. Szerinte azonban sokkal valószínűbb, hogy betegségben elhunytak, vagy a későbbi felkelések során elestek maradványairól van szó, mint az 1521-es ostrom áldozatairól, de ennek pontos megállapításához további vizsgálatokra lenne majd szükség.
A kutatónő azonban a felfedezés kapcsán azt is kiemelte: lehetséges, hogy a spanyolok által a város elestekor elfogottakat, majd később kivégzetteket, vagy a börtönökben meghaltakat fedezték fel.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 19:05
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet 17:05
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari 15:05
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat 12:20
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját 10:35
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
