475 éve végezték ki az utolsó inkát

A Dél-Amerika nyugati partján fekvő, ekkor még alig száz éves inka birodalom mintegy egymillió négyzetkilométerre terjedt ki, kecsua népén a korlátlan hatalmú, isteni származásúnak tartott inka uralkodott. Végzetét a kondáslegényből lett Francisco Pizarro jelentette, aki az aztékok kincseit megszerző Hernan Cortes példáján felbuzdulva indult embereivel a Panamától délre fekvő földek meghódítására. Az arany országáról, El Dorádóról szóló színes meséi nyomán V. Károly király nemessé tette és a meghódításra váró gyarmat kormányzójává nevezte ki.
A 200 konkvisztádor szerencséjére egy trónviszály közepébe csöppent: az előző inka fiai vívtak véres harcot a hatalomért, amelyből 1532 elején Atahualpa került ki győztesen. A felfordulás közepette szinte akadálytalanul jutottak el a birodalom szívébe, ahol az inka november 16-án négyezer bottal felfegyverzett harcosa között fogadta őket. A spanyolok tábori papja hosszú szónoklatban felszólította Atahualpát, hogy legyen kereszténnyé és vesse alá magát a pápának és V. Károlynak. Az inka a hosszadalmas teológiai fejtegetéseket nem értette, de a beszéd velejét annál inkább és felháborodásában a földhöz vágta a bibliát. A `szentséggyalázás` miatt Pizarro támadást vezényelt, a tűzfegyverektől megrémült harcosok nagy részét lemészároltak, Atahualpát foglyul ejtették.
A gyalázatos csel után még szégyenletesebb alkudozás kezdődött a váltságdíjról, az inka bármennyi kincset ajánlott fel, a spanyolok kevesellték azt. Végül abban maradtak: két szobát ezüsttel, egyet pedig arannyal töltet meg addig a vonalig, amit egy felemelt karddal húznak a falra. (A szoba hossza 6,7, szélessége 5,2, magassága 2,45 méter volt.) Ő állta a szavát, a teméntelen kincset összehordták, Pizarro azonban nem: mivel Atahaualpa börtönéből az ellenállásra felszólító üzenetet csempészett ki, testvére meggyilkolása, a spanyolok elleni összeesküvés, többnejűség és bálványimádás címén halálra ítélték és 1533. augusztus 29-én kivégezték. A spanyolok ezek után kirabolták az inka fővárost, majd a lakosság pacifikálása érdekében megkoronázták az uralkodó család egyik tagját. Manco Capac hamarosan fellázadt, de vereséget szenvedett, s ezzel az inka birodalom története véget ért.
A történet utójátékaként a hódítók egymás ellen fordultak: Pizarro megölette alvezérért, akinek hívei őt gyilkolták meg, a lázadók vezetőjét a királyi biztos fejeztette le, Peru első alkirályával Pizarro fivérei végeztek, őket pedig a rendcsinálásra küldött Gasca püspök végeztette ki.
(Vladár Tamás)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"