Továbbra is vitatott a szlovák függetlenség deklarálása

Korábban

A Bathory a legsikeresebb szlovák film

Öt magyart öltek meg a szlovák vasfüggönynél

A szlovák Robin Hoodtól a pozsonyi várig

Visszatér Prágába Radetzky tábornagy szobra

Az idei máglyagyújtó ünnepségsorozatot a kormány most már a vegyesen lakott területekre is kiterjesztette. Az első örömmáglyát csütörtökön este személyesen Robert Fico miniszterelnök lobbantotta fel az érsekújvári járásban fekvő Bánkeszin (Bánov), majd másutt, így Révkomáromban is máglyákat gyújtottak.

A TASR szlovák hírügynökség megkeresésére nyilatkozó Kusy szerint ez a nap azon nacionalista erők mindenkori ünnepe, amelyek az egykori Csehszlovákia szétverésén mesterkedtek. Maga a tizenhat évvel ezelőtti esemény Kusy szerint azért volt képtelenség, mert egy létező független állam (Cseh-Szlovákia) egy részének függetlenségét deklarálta, s fordult ily módon a föderáció ellen.

Hasonló történt 1918. október 30-án, amikor, két nappal Csehszlovákia megalakulása után, hasonló szlovák erők a martini (turócszentmártoni) deklarációban a nemzetek önrendelkezése mellett hitet téve létrehozták a (szlovák parlament szerepét betöltő) Szlovák Nemzeti Tanácsot (SNR).

Kusy - Václav Havel egykori főtanácsadója - emlékeztetett, hogy a tizenhat évvel ezelőtti szlovák lépés igencsak meglepte a cseheket, "ez volt az oka az akkori cseh-szlovák szövetségi államfő lemondásának is", mert ami Pozsonyban történt, azt Havel a köztársaság szétverésének tekintette. A szlovák nyilatkozat mindössze figyelemfelkeltő okiratnak minősült, szemben a tényleges jogi nyomatékkal bíró alkotmánnyal, ezért ez a nap csak az egykor Cseh-Szlovákia szétverésére készülők emléknapjának tekinthető.

Miroslav Ábelovsky, ellenvéleményt nyilvánító jogász, akkori parlamenti képviselő szerint a 16 évvel ezelőtti deklaráció azt jelezte, hogy dugába dőltek az igazságos szövetségi államhoz fűzött remények. "Nem gondolom, hogy provokáció lett volna" - mondta ugyancsak a TASR-nek az egykori honatya, emlékeztetve arra, hogy mindig is megoszlottak a vélemények azzal kapcsolatosan, hogy miként is nézzen ki két egyenrangú nemzet szövetségi állama, ami azonban a szövetségi Cseh-Szlovákiában már csak azért sem valósulhatott meg, mert az egyik, a szlovák volt a kisebb, "márpedig nekünk szlovákoknak e tekintetben rosszak voltak a történelmi tapasztalataink, mivel a szlovák kisebbként mindig alárendelt volt" - mondta a gyakran emlegetett "ezeréves magyar elnyomásra" utalva a volt szlovák honatya.

(Múlt-kor/MTI)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek