Kurdisztánban keresték a földi Paradicsomot

2008. június 4. 15:08

A földi Paradicsom a jelenlegi Kurdisztán területén volt, közel Jeruzsálemhez és Szíriához - erre jutott matematikai számításaival egy 15. századi spanyol csillagász és asztrológus.

Korábban

Végveszélyben a kurd főváros 8000 éves öröksége

Hádésztól a menny megmentéséig

Paradicsom és pokol egy helyen: a muszlim fürdőkultúra története

Amerikai múzeumokban a Paradicsom Kapuja

A késő középkori valenciai tudós, Bertomeu Gerp latin nyelvű, a salernói érsekhez címzett eddig ismeretlen levelében a Paridicsomot egy olyan "déli vidékre" helyezi, amelyet eddig még senki sem tartott járhatónak, és amely "a napéjegyenlőségi vonaltól 35 fokra fekszik".

"A Paradicsom kapuja" címmel kiadott levelet a valenciai egyetem tanárai, Júlia Benavent és Josep Teodoro látta el bevezetővel és jegyzetekkel. Teodor szerint a csillagász a szövegben egy, az Egyenlítőtől északra, az északi félgömb mérsékelt égövének közepén lévő helyre utal, amely ugyan lakható, de emberi lények számára mégsem elérhető.

Ez a terület egybeesik a mai Kurdisztánéval. Gerp azzal indokolja elméletét, hogy a Paradicsom közel lehetett Jeruzsálemhez és Szíriához, tekintettel arra, hogy az Édenkertből kiűzött Ádám Szíriában élt, mielőtt meghalt a palesztinai (ciszjordániai) Hebron völgyében. Gerp levelében meghatározza Jézus Krisztus kereszthalálának időpontját is, eszerint i.sz. 34. március 25. volt a Passió napja, ugyanakkor a világ teremtését szeptember 21. és október 1. közötti időszakra teszi.

Julia Benavent professzor valenciai humanistákról szóló kutatásai során talált rá Gerp levelére: összesen 79, 14-17. századi szerző műveit gyűjtötte össze európai és amerikai könyvtárakból.

(Múlt-kor/MTI)