Török kori bástyát keresnek Zalaegerszegen

Korábban

Hétvégi várkalauz: Egervár

Nőügyei miatt mentették fel a zalaegerszegi párttitkárt

Római temető a zalaegerszegi vasútvonal alatt

Norvégok támogatják a zalaegerszegi földhőmúzeumot

Az ásatások után Zalaegerszeg történetének egyik legizgalmasabb fejezetéből, a végvárkori városról akár bemutatható, turisztikai látványosság is lehet. Hozzátette, hogy az eddigi metszetek és rajzok nagyrészt a fantázia alapján készültek, hiszen a középkori magyarországi várakat, városokat ábrázoló képek döntő többségét több száz kilométerre az adott helyszíntől elmondásból, vagy emlékezetből rajzolták meg.

Az eddigi ismereteink szerint az Egerszeg vár körül a 17. században egy kiterjedtebb, palánkfalakkal körülvett város alakult ki. Néhány nyom ugyan már korábban is utalt arra, hogy a békeidőkben falakon kívül élő lakosság a török támadások idején a vár környékére húzódott, de az összefüggéseket még nem ismerjük. Az ásatások során talán megtalálják a vár északnyugati bástyáját is, ami a régészek sejtése szerint a mai Mérlegház térségében található - jegyezte meg Vándor László.

A várat körülvevő késő középkori, törökkori települési objektumok egy részét már feltárták. A mai nagytemplom mellett található egy középkori temetőkápolna, tőle északra, a volt megyeháza - a mai bíróság - helyén állt a püspöki kúria. (A középkorban Zalaegerszeg a veszprémi püspök mezővárosa volt.) Ebben a térségében alakult ki a vár, amelynek a pontos kiterjedését és az észak-keleti sarokbástyáját már ismerjük. A Kvártélyház előtti részen előkerült egy feltehetőleg 17. századi temető, amelynek a létezéséről mindeddig nem tudtunk, és amely a gyanú szerint a katolikus városban élő, nagyszámú protestáns katonacsalád elkülönült temetkezési helye volt.

Vándor László megjegyezte, hogy az elmúlt évtizedekben nagyon keveset tudtunk a város középkori kiterjedéséről és az ott található objektumokról. A belvárosi rekonstrukció során a nagyobb beruházásokat, építkezéseket, szennyvíz- és vízvezetékcseréket megelőző feltárások olyan lehetőséget adtak a régészeknek, amire eddig még nem volt példa. Mindezek ellenére a most szerzett ismeretek korlátozottak, mert a nyomvonalas létesítmények - csatornák, vezetékek - kiterjedése, egy-két méteres szélessége nem ad lehetőséget egy-egy objektum teljes körű vizsgálatára.

Ugyanakkor az viszont már bizonyossá vált, hogy Zalaegerszeg - a Zala folyó átkelőjétől (a mai bíróság térségétől) a Csány térig - egyutcás, hosszirányú település volt. A település kialakulásának nyomai a római katolikus templomtól az Ispotály közig kiterjedő területről kerültek elő, a 15. századi, késő középkori mezővárosi leletek pedig az egész területen megtalálhatók. Az utca kétharmadáig összefüggő településnyomokat találtak, majd kisebb megszakítás után - a feltételezések szerint az út kanyarulatánál - a Csány téren ismét találtak középkori nyomokat.

A Dél-hercegnője épületegyüttes területén és a Csány téren késő középkori külvárosi, elkülönült részre utaló településnyomok kerültek elő: mindeddig nem találtak ugyan arra utaló nyomokat, hogy ez a településrész összefügg az utca elején talált házakkal, de mivel egyelőre csak egy-két méter széles sávot tudtak megásni, nem zárható ki ez a feltételezés sem.

A belvárosi rekonstrukció nyomvonalán - a mai városházától egészen a Petőfi utca kereszteződéséig - a középkori utcák hátsó frontja, hátsó udvara található ahol a kemencék és egyéb gazdasági épületek helyezkedtek el. A hátsó, gazdasági udvarokból előkerült leletek elsősorban a mindennapi paraszti, kisvárosi élethez tartozó használati eszközök, cserépedények töredékei, kályhacsempék, vastárgyak, amik a középkori Zalaegerszeg mindennapjaiba engednek bepillantást - mondta végül a múzeumigazgató.

(Múlt-kor/MTI)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből