2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

11,6 millió éves gibbonszerű lény írhatja át az emberszabású majmok történetét

2015. október 30. 14:04 MTI

Új megvilágításba helyezheti az emberszabású majmok evolúciós történetét egy 11,6 millió éves spanyolországi fosszília, amelyet a Katalán Paleontológiai Intézet kutatói a Science legújabb számában mutatnak be. 

A kistestű, gibbonszerű lény, a 4-5 kilogramm testsúlyú, növényevő nőstény Spanyolország mai területén, egy meleg és csapadékos éghajlatú, erdős vidéken volt honos. A területet az állatvilág rendkívüli gazdagsága jellemezte, amelyben körülbelül 80 különféle emlősfaj, köztük ormányosok (Proboscidea), orrszarvúak és kardfogú macskafélék éltek "társbérletben". Az új faj a "keresztségben" a Pliobates cataloniae nevet kapta, ám a tudósok csak Laiának becézik az apró nőstényt. Összesen 70 csont és csonttöredék került napvilágra, a leletek külön érdekessége, hogy a fosszília korához képest viszonylag jó állapotban maradt fenn a majom koponyája. "Egy apró majmot kell elképzelnünk, méretre akkorát, mint a ma élő gibbonok közül a legkisebbek" - magyarázta David Alba, a tanulmány első szerzője.

Laia koponyája inkább a gibbonéra emlékeztetett, mintsem az emberszabású majmokéra, olyanokéra, mint az orangutánok, gorillák vagy a csimpánzok, és a jelenkori főemlősökkel összehasonlítva sokkal primitívebb fogazattal rendelkezett. Kezdetlegesebb volt csontos hallójáratának szerkezete is. Míg a koponya a gibbonéra emlékeztetett, Laia testarányai lényegesen különböztek a hosszúkarúnak is nevezett majmokétól. Sokkal rövidebb karokkal és kézfejekkel rendelkezett, viszont csuklója és könyöke a ma élő főemlősökére hasonlított. Felső végtagjai segítségével képes volt a fákon közlekedni, ám ezt sokkal lassabban és "megfontoltabban" tette, mint a ma élő gibbonok, mozgása sokkal inkább a mai lajhármaki-alkatúakra emlékeztetett.

Mint David Alba kifejtette, az evolúció során a gibbonok és az emberszabású majmok útja a 20 millió és 15 millió évvel ezelőtti időszakban vált el egymástól, ez azt jelenti, hogy a Pliobates catalaniae kora miatt semmiképp sem lehetett az utolsó közös ős. Előfordulhat azonban, hogy olyan főemlőstől származik, amely közvetlenül az evolúciós elválás előtt élt. "A jelek szerint a Pliobates cataloniae a feltételezettnél sokkal nagyobb szerepet játszott a jelenkori főemlősök törzsfejlődésében, mint korábban feltételeztük. Segítségével képet kaphatunk arról, hogy milyen is lehetett ez a közös ős" - fogalmazott David Alba.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
A rekonstruált koponyaÍgy nézhetett ki Laia
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár