Zöldbe boruló Írország: Szent Patrik ünnepe

Zöldben burjánzó hölgyek Londonban Szent Patrik napján (kép forrása: wikipédia/Garry Knight/CC BY-SA 2.0)

Nem fogadott el sem fizetséget, sem ajándékot

A Kr. u. 461. március 17-én Saulban, az első írországi keresztény templom megépítésének helyszínén elhunyt legendás térítő neve elsősorban Írországhoz köthető, manapság azonban egyre több országban terjednek el a püspök személyétől szinte teljesen elszakadó Szent Patrik-napi ünnepi mulatozások.

Patrik az Kr. u. 4. század végén született Britanniában, római polgárjoggal rendelkező, keresztény, jómódú szülők gyermekeként. Tizenhat éves korában ír kalózok elrabolták és eladták az Ír-szigeten rabszolgának, ahol aztán hat éven át pásztorként dolgoztatták.

Az itt töltött évek azonban nem vesztek kárba, Patrik ugyanis a legenda szerint ezalatt megtalálta az Istenhez vezető utat. Vallásos látomásai által vezérelve megszökött fogva tartóitól, majd Britanniába való visszatérése után egy újabb jelenés már az írek keresztény hitre térítésére biztatta.

Hamarosan Galliába utazott, ahol az auxerre-i püspök mellett hosszú éveken át készült misszionáriusi feladatára. A 430-as évektől kezdett Írországban tevékenykedni, ahol számos akadállyal kellett megküzdenie.

Bár nem fogadott el semmilyen anyagi juttatást vagy ajándékot, sőt, sok esetben ő fizetett a helyi hatalmasságoknak, a keresztény tanításokkal addig csak elvétve találkozó szigetlakók sok esetben bizalmatlanok voltak vele szemben.

Szent Patrik, Írország apostola (kép forrása: wikipédia/Andreas F. Borchert/ CC BY-SA 4.0)

Patrikot egy alkalommal meg is verték, javait ellopták és láncra verték, de a pogány vallás elemeit a kereszténységgel ötvöző, ügyes térítő politikájának köszönhetően több ezer pogány írt térített keresztény hitre, emellett pedig kolostorok és templomok tucatjait építtette fel szerte az országban.

Írország védőszentjének az ünnepét, Szent Patrik napját Írországban és az egykori Brit Birodalom számos más országában hagyományosan a püspök halálának évfordulóján, március 17-én tartják. Az ekkor megrendezésre kerülő nyilvános ünnepélyek a 18. században kezdődtek, de csak a 20. században honosodtak meg. A ma már karneváli hangulatot árasztó felvonulások résztvevői jellemzően zöld ruhát és lóherét viselnek, és a korabeli alkoholfogyasztási tilalmakat feloldó rendelkezéseket betartva jelentős mennyiségű alkoholt is fogyasztanak.  

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait