Titkos kamrák rejtőzhetnek Tutanhamon sírjában
2017. február 13. 17:45
2015-ben látott napvilágot az elmélet, miszerint Tutanhamon fáraó sírhelye további két, máig felfedezetlen sírkamrát rejt, bennük feltehetően Nefertiti maradványaival. A kérdés azóta is élesen megosztja a világ régészeit. Torinói kutatók egy csoportja most geofizikai módszerek segítségével oldhatja meg a rejtélyt
Korábban
A lassan három éve húzódó tudományos vitát Nicholas Reeves angol egyiptológus cikke robbantotta ki, amikor rámutatott, hogy a mindössze 19 éves korában elhunyt Tutanhamon fáraó maradványait valószínűleg nem az eredetileg neki szánt sírkamrában temették el. Az ugyanis még nem készült el fiatal uralkodó váratlan halála idejére. Reeves meglátása szerint a holttestet ezért egy már kész sírhelybe helyezték, melyet eredetileg Tutanhamon apjának, Ehnaton fáraó felesége, Nefertiti számára építettek. Ezen eszmefuttatás alapján valószínűsítette egy titkos kamra létét, melyben Nefertiti – remélhetőleg – érintetlen maradványai és kincsei találhatók.
Az angol kutató elméletét erősítették meg a japán Hirokatsu Watanabe vizsgálatai, aki még ugyanabban az évben radaros vizsgálatokat végzett Tutanhamon sírjánál. Eredményei azt mutatták, hogy a föld alatt nem csak egy, hanem két titkos kamra is rejtőzik. A felfedezés megrázta a nemzetközi régésztársadalmat és Mamdouh Eldamaty, Egyiptom volt műemlékvédelmi minisztere úgy fogalmazott, hogy „az évszázad felfedezésével” lehet dolgunk.
A National Geographic Society (NGS) által végzett ellenőrző vizsgálatok azonban gyorsan lehűtötték a kedélyeket, minthogy nem igazolták Watanabe eredményeit. Egy tavalyi konferencián pedig Záhi Havássz régészprofesszor és szintén korábbi műemlékvédelmi miniszter, már a japán kutató módszereinek tudományos mivoltát is kétségbe vonta. Az új eredmények hatására a hivatalban lévő miniszter, Khaled El-Enany megtiltott minden további közvetlen régészeti feltárást a helyszínen. Hangsúlyozta, hogy „a további lépéseket mindenféleképpen perdöntő radaros vizsgálatoknak kell megelőzniük.”
Ezen perdöntő eredményekre azonban már nem kell sokáig várnunk, hiszen a Torinói Műszaki Egyetem kutatócsoportja, Franco Porcelli professzor vezetésével a legmodernebb radartechnológiát készül bevetni Tutanhamon sírjánál. A Mirror cikkéből kiderül, hogy az olasz kutatók három radarrendszerrel fognak méréseket végezni 200 Mhz és 2 Ghz közötti frekvenciákon. Ezek a szondák, amelyek a talajban mérhető elektromos ellenállás és mágneses indukció révén szolgáltatnak adatokat a régészeknek, akár 10 méter mélységből is pontos képet tudnak adni a föld alatt, eltemetve fekvő építményekről és tárgyakról.
Ezek az úgynevezett geofizikai módszerek rendkívül fontos eszközei napjaink régészeti kutatásainak. Használatukkal rengeteg időt, fáradságot és természetesen költséget spórolhatnak meg a kutatók, hiszen a több méteres földréteg eltávolítása helyett elég a megfelelő mérések elvégzése. A légifotók és műholdképek elemzése, valamint a talaj geokémiai analízise mellett eme radaros mérések segíthetnek leginkább a régészeknek a potenciális lelőhelyek beazonosításában.
A Porcelli vezette radaros mérések február végén kezdődnek majd és egy nagyobb projekt részét fogják képezni. Ennek célja, hogy geofizikai eszközökkel feltérképezzék az egyiptomi fáraók legfőbb temetkezési helyének számító Királyok Völgye teljes területét. Hogy ennek során mire fognak bukkani, arról csak találgatni tudunk, de Tutanhamon sírjának két titkos kamrájának kérdését 99%-os bizonyossággal meg tudják majd válaszolni – legalábbis Porcelli professzor várakozásai szerint.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
- Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
- A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
- Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
- A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
- Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
- Hétvégi várkalauz: Nagykálló
- Hétvégi várkalauz: Szikszó
- Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház tegnap
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum tegnap
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek tegnap
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László tegnap
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával tegnap
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól 2024.04.17.