2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Szultáni háremek, királysírok és náci térképek – ezek voltak a hét legizgalmasabb írásai

2021. október 23. 12:00 Múlt-kor

Ha lemaradtak volna az elmúlt hét legérdekesebb írásairól, most pótolhatják. Leporoltuk a frigyláda több ezer éves rejtélyét, barangolást tettünk a székesfehérvári királysírokhoz, végigkövettük a szövetségesek versenyfutását a titkos náci térképekért, bepillantottunk a török szultánok háremébe, valamint kísérletet tettünk a kádár-kori fogyasztási szokások objektív bemutatására. 

A frigyláda rejtélyének nyomában

Jóllehet a frigyládát emberi kéz alkotta, szerepe megközelíthetetlenné és érinthetetlenné tette. A Krónikák I. könyve elbeszéli, hogy egy Uza nevű kocsihajtó egyenesen életével fizetett, amikor meg merészelte érinteni a frigyládát, amikor az majdnem leesett Kirját-Jearimból való elszállítása alkalmával. Még maga Dávid király is megdöbbent az isteni büntetés szigorúságán.

A frigyláda az apokalipszis víziója során is rettegett hatalmú tárgyként jelenik meg: „Megnyílt az égben az Isten temploma, és láthatóvá vált a szövetség ládája a templomban. Erre villámlás, égzengés, földrengés és nagy jégeső támadt.” – olvashatjuk a Jelenések könyvében.

A bizonyság ládája mindezek mellett azonban elsősorban arról vált ismertté, hogy segítette Izrael népét az ígéret földjének meghódításában. Mögötte haladni annyit jelentett, mint az isteni hatalom által támogatva menetelni.

Királysírok Székesfehérváron

Fehérvár választása nem volt véletlen, a vár (város) a Szentföldre vezető szárazföldi zarándokúton volt. Középkori forrásokban megemlítik Szent István székesfehérvári sírját, a király temetkezési helyéről és módjáról azonban csak egyetlen leírás szól, Hartvik püspöknek Könyves Kálmán király uralkodása idején szerzett legendája: „Szent testét az épület közepén fehér márványból faragott szarkofágba helyezték” – írta. A templom hódoltság kori pusztulásával – tornya 1601-ben felrobbant – a király sírhelye is eltűnt a föld színéről. 1938-ban, Szent István király halálának 900. évfordulóján a sírhely felkutatásának igénye nem merült fel, annak ellenére, hogy az egykori templom területén a XIX. századi ásatások után új feltárás kezdődött a romkert kialakítására.

Ennek oka, hogy a templom romjai mellett 1938-ra felépített Szent István-mauzóleumban ma is látható szarkofágot 1930-ban újra felfedezte a kutatás. Az 1814-ben Székesfehérvárról a Nemzeti Múzeumba került kő sírláda eredete feledésbe merült, az Országos Levéltár nádori iratai között őrzött levél kísérőrajza tette lehetővé Varju Elemér számára, hogy származását tisztázza. Faragványai stílusából XI. századi készítését határozta meg, és a Hartvik által említett „fehér márvány szarkofággal” azonosította. A sírral kapcsolatos tudásunk így gyarapodni látszott, hosszabb időre nyugvópontra jutott.

Miért voltak fontosak a náci térképek a szövetségeeknek?

Az amerikaiak tudták, hogy a zsákmányolt adatok óriási előnyt adhatnak nekik a geodézia végcéljának teljesítésében: egy, az egész világot behálózó geodetikus hálózat létrehozásában. Egy ilyen rendszerben ugyanis a Föld felszínének bármely pontja számszerű koordinátákkal kifejezhető, és bármely másik ponttól való távolsága és iránya nagy pontossággal kiszámíthatóvá válik.

Ez rendkívül hasznos lehet bármilyen nagy távolságról végzett emberi tevékenységben – például egy ballisztikus rakéta egy másik kontinensen található célponthoz vezényléséhez, mint ahogyan az nem sokkal később a hidegháború során fel is merült.

Nem sokkal Aachen eleste után a szövetségesek számára kedvezőtlen fordulatot vett a harci helyzet. 1944 decemberében a németek nagyszabású ellentámadást indítottak az Ardennek erdőiben, Belgium déli részén és Luxemburgban jelentős területeket visszaszerezve. A rossz időjárás nem tette lehetővé a szövetségesek számára légi fölényük kihasználását, és a harcok még 1945 januárjában is zajlottak.

A török szultánok háremei

Szulejmán számára a gyenge pontot egy rutén származású, kislányos külsejű hölgy, Hürrem jelentette. Az eredetileg Alexandra névre keresztelt Hürrem egy ortodox pópa lányaként látta meg a napvilágot, majd később Rokszolána néven vált ismertté a nyugati szalonokban. Ez az alacsony termetű, figyelemre méltó idomokkal rendelkező varázslatos alattvaló már nagyon fiatalon a hárem tagja lett, miután – feltehetőleg tekintélyes összegekért – megvásárolták a rabló tatároktól.

A háremben Hürrem elsajátította az ének, a tánc és – ártatlansága virágának elvesztése nélkül, amelyet csak a szultán, Isten földi helytartója szakíthatott le – a szerelem művészetét is. Hürrem az iszlám vallás tanításaival is megismerkedett, anélkül, hogy a Próféta követőjévé vált volna. A szultán ágyasai eredendően szolgák voltak, és kizárólag az anyasággal válhattak szabad nőkké, a házasság ugyanis önmagában nem volt elegendő feltétel. Szulejmánt azonban – aki akkoriban már két gyermek apja volt – azonnal rabul ejtette Hürrem szépsége, így a lánynak nem kellett tartania az örökös szolgaságtól. Az uralkodó annyira beleszeretett, hogy egész életében hű maradt hozzá.

Hogyan változtak a fogyasztói szokások '56 után?

1956 legnagyobb tanulsága Kádár számára az volt, hogy a „kisemberek” békés gyarapodását nem szabad hátráltatni, viszonylagos jólétük a politika oltárán fel nem áldozható: ez a rendszer legfőbb alappillére. Az 1960-as években Magyarország elindult a gulyáskommunizmus (alternatív megközelítésben a fridzsiderszocializmus) útján, kibontakozott a motorizáció és a modernizáció folyamata, valós esély mutatkozott a kispolgári életpálya megteremtésére.

A dinamikus fejlődést elsősorban a KGST támogatásai fedezték, amelyek hiányában 1973-tól már csak a hitelekre támaszkodó, mesterséges „műjóléti rendszer” vált fenntarthatóvá. A fokozatos eladósodás nem volt egyedi jelenség, végső soron ez vezetett a keleti blokk felmorzsolódásához, majd teljes széteséséhez.

 

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár