A
J
Á
N
L
A
T

Történelmet írunk. Önnek is. Ajándékba is.

Múlt-kor előfizetés most 25% kedvezménnyel!

A 148 oldalas prémium magazin bolti ára 1592 Ft. Weboldalunkon keresztül azonban most még kedvezményesebben fizethet elő a Múlt-korra: a 4. lapszámot ajándékba adjuk, így Önnek egy magazin csupán 1194 Ft-ba kerül.*

* Bankkártyás fizetés esetén bárki számára elérhető. (A kedvezmény a korábbi lapszámainkra nem vonatkozik!) Az árak kizárólag belföldi szállítási cím esetén érvényesek. 

Felhívjuk továbbá szíves figyelmét, hogy az előfizetés nem az aktuális, hanem a következő számtól indul! Az aktuális számot keresse a nagyobb újságárusoknál!

HA A BEFIZETÉSHEZ SZÜKSÉGES POSTAI CSEKKET A SZÁLLÍTÁSTÓL ELTÉRŐ CÍMRE KÉRI (AJÁNDÉK), KÉRJÜK, AZ ADATLAP "MEGJEGYZÉS" ROVATÁBAN JELEZZE.

Gyors. Olcsó. Kényelmes.

Előfizetéssel sokkal olcsóbban juthat a magazinhoz.

Bankkártyával rendezett előfizetés esetén a 4. lapszámot ajándékba adjuk.

Tökéletes karácsonyi ajándék.

Előfizetéssel, külföldre történő megrendeléssel kapcsolatos kérdéseit az [email protected] címen várjuk.
2021. tél: Mesélő naplók
ITT támogathatsz bennünket
ID27: Múlt-kor (desktop) - PHALANX 2. (cikkoldal) (fejléckép alá végig a cikkek tetején)

Rablógyilkos, katona és népmesei hős: Rózsa Sándor kalandos élete

2021. november 22. 08:20 MTI

ID29: Múlt-kor (desktop) - Cikkoldal - Lead felett ()

143 éve, 1878. november 22-én halt meg Rózsa Sándor, a legendás alföldi betyárvezér. Nevét Magyarországon mindenki ismeri, a népdalok és mondák mellett versek, regények, filmek dolgozták fel életének különböző epizódjait, nevezetesebb tetteit. A népi emlékezet és a művészi feldolgozás azonban gyakran távol áll a valóságtól, a romantikus kép mögött ridegebb tények húzódnak meg.

Rózsa SÁndor

Az 1813. július 10-én született Rózsa Sándornak kiskorától kezdve kemény élete volt: anyja korán meghalt, apját marhalopás miatt agyonverték, egyetlen öccse a szegedi börtönben akasztotta fel magát. Rózsa Sándor kezdetben bojtárkodással kereste kenyerét, de gyorsan letért a törvényes útról.

Neve 23 évesen bukkant fel először a bűnügyi aktákban: két társával tehenet loptak, amiért a szegedi törvényszék másfél évi fogságra és „fertályévenként 25 botok elszenvedésére” ítélte. A 150 botütésnek csak a felét kapta meg, mivel tíz hónap múlva megszökött és saját szavai szerint „szaladó betyár” lett. Ezután állandó üldöztetésnek volt kitéve, bár ő később azt mondta, egész életében csak megkapaszkodni szeretett volna, mint egyszerű csikós vagy gazda.

A Szeged környéki pusztákon bujkált, és hamar társakra lelt a csongrádi Török Samuban és a szegedi Veszelkákban. Veszelka Juliska élettársa lett, és fiuk született, egymásra találásukat Móricz Zsigmond gyönyörűen ábrázolja Rózsa Sándor-trilógiájának első részében.

ID10: Múlt-kor (desktop) - TESTUDO 2. (cikkoldal - 4. bekezdés) (Régi Cikkoldal - 4. bekezdés)

Hat év múlva, 1842 októberében 13 marhát hajtott el a Hódmezővásárhely melletti pusztán, majd tűzharcba keveredett a pandúrokkal - ez volt a második vádpont, amelyet mindvégig fenntartottak ellene. A hatóságok hajtóvadászatot indítottak ellene, de ő mindig kisiklott kezeik közül. Ekkor már sok véres betyárkaland fűződött a nevéhez, de valószínűleg olyan tetteket is neki tulajdonítottak, amelyekben vétlen volt.

1845-ben kegyelmi kérvényt nyújtott be, mert belefáradt a bujkálásba és szeretett volna becsületesen élni. Folyamodványát hírhedtsége miatt elutasították, a mentességet csak 1848-ban Kossuth Lajostól kapta meg. A népmonda szerint Kossuth Cegléd felé kocsizott, amikor Rózsa Sándor ki akarta rabolni, de Kossuth meggyőzte, hogy inkább az idegen csapatok ellen harcoljon. Az viszont tény, hogy a Honvédelmi Bizottmány 1848. október 13-án amnesztiában részesítette Rózsa Sándort, aki 150 felfegyverezett lovassal szabadcsapatot alakíthatott.

Jókai később azt írta, hogy ő vitte el a menlevelet, de az írót megcsalta élénk fantáziája, a történetből csak annyi igaz, hogy megbízták a kézbesítéssel. Ám hamarosan lelohadt a betyárral szembeni lelkesedés, mert Rózsa és csapata néhány látványos szerbek elleni győzelem után a parasztokat is fosztogatni kezdte. Az ügyet Damjanich közbenjárására eltussolták, de a szabadcsapatot feloszlatták: magát Rózsa Sándort a vizsgálat tisztázta.

1849-ben megnősült, árendás lett a szegedi alsóvárosban, tehene, lova, majorsága volt. Talán békében éli le életét, ha egy túlbuzgó Bach-huszár nem akarja régi bűnei miatt elfogatni. Rózsa Sándor megszökött és visszatért a betyárélethez és bandájával járta a vidéket, zaklatta a gazdagokat (a szegényeket nem szánalomból kímélte, hanem mert tőlük nem volt mit rabolni).

Tekintélye nagyra nőtt a szegedi tanyavilágban, mert a zsákmányt mindig igazságosan osztotta el, és a rablásokban meghalt cimborák családjáról is becsületesen gondoskodott. Szorgos „munkája” révén 1853-ban már tízezer ezüst forint vérdíj volt fejére kitűzve, de még évekig bujkált, sógora tanyáján a gabonásban aludt, felesége kenyérsütésből tartotta el fiukat.

1857. május 9-én két csendőr nyomára akadt, de Rózsa lövései elijesztették őket. A gyanakvó betyár árulással gyanúsította meg sógorát, akit veszekedés közben le is lőtt. A lövésre odacsődült emberek lefogták Rózsa Sándort és a szegedi börtönbe vitték. A több mint ötven pontból álló vádirat csak másfél év múlva készült el, pere 1859 februárjában kezdődött.

Hiába védte az országos nevezetességnek számító betyárt három ügyvéd, hat vádpontban bűnösnek találták (gyilkosság nem volt köztük) és kötél általi halálra ítélték. Mártírt azonban nem akartak csinálni belőle, így Ferenc József aláírta a kegyelmi kérvényt, és az ítéletet életfogytiglani börtönre változtatták.

Kilenc évig raboskodott Kufsteinben, ahol sok látogatót fogadott, cellájában hírességek adták egymásnak a kilincset. A kiegyezés után, 1868-ban amnesztiával szabadult és felajánlkozott pandúrnak, de elutasították. Visszatért hát betyárnak, bandájával egyre vakmerőbb vállalkozásokba fogott.

1868-ban egy vasúti postakocsit is megtámadtak Szeged közelében, de az akció kudarcba fulladt. A csendőrök sokáig ismét bottal ütötték a nyomát, mert a népszerű betyárt sokan bujtatták a tanyavilágban. Legendája tovább nőtt: „Rózsa Sándornak még a lován is fordítva van a patkó, hogy mikor megy, azt higgyék, hogy jön” - tartotta róla a hiedelem.

Végül a betyárok felszámolására kiküldött Ráday Gedeon királyi biztos 1869 januárjában tőrbe csalta. A három év múlva lefolytatott második perében 21 rendbéli rablás, 9 lopás és 1 rendbéli gyilkosság miatt életfogytiglani fegyházra ítélték. Másodfokon ezt halálbüntetésre súlyosbították, de a Kúria ismét levette nyakából a kötelet és élete végéig rács mögé dugta.

A leghíresebb magyar betyárt 1878. november 22-én, 65 évesen vitte el a tüdővész a szamosújvári börtönben, utána csak egyetlen, nyolc forintért elkelt suba maradt. Legendás alakja a népballadákban, a nótákban, a regények lapjain és a filmvásznon máig él, a Magyar Televízió 1971-ben készítette életéről a mára legendássá vált tévésorozatot Móricz Zsigmond regényei nyomán.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tél: Mesélő naplók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
ID12: Múlt-kor (desktop) - Cikkoldal - Magazinpromó után ()
Rózsa Sándor kufsteini cellája (wikipedia/Kuli/CC0)
ID28: Múlt-kor (desktop) - CENTURIA 3. (cikkoldal) (Legfrissebb rovat alá a cikkoldalon)
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.
ID2: Múlt-kor (desktop) - Cikkoldal - Jobb saját 1 300x600 ()

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

ID14: Múlt-kor (desktop) - Cikkoldal - Jobb saját 2 300x600 ()
ID13: Múlt-kor (desktop) - Al-/cikkoldal - Háttér előtt ()
ID34: Múlt-kor (desktop) - Beúszó magazin ()
Bezár