Nem az istenhit hajtja a civilizációkat?

Antropológusok a csendes-óceáni szigetvilág kulturális és vallási fejlődését kutatták, s összesen 96 olyan ausztroázsiai kultúrát vizsgáltak meg - köztük Fidzsit, Tongát, Hawaiit és Szamoát -, amely nem állt érintkezésben az ábrahámi (ábrahámita) vallásokkal, így a kereszténységgel, a judaizmussal vagy az iszlámmal.

"22 esetben találtunk földrajzilag és történelmileg egymástól távol eső, politikailag magasan fejlett kultúrát Ausztronéziában" - ismertette kutatásuk egyik legfőbb megállapítását Dr. Joseph Watts, az Aucklandi Egyetemen kulturális evolúciót oktató szakember. "Az eredmények kétségbe vonják azt a széles körben vallott nézetet, miszerint a moralizáló, nagyhatalmú istenek az összetett kultúrák elősegítői lennének. Ugyan az istenekben való hit együtt jár a civilizációk kompexebbé válásával, az inkább következménye, mintsem hajtóereje" - állapította meg.

A kutatók úgy találták, hogy a csendes-óceáni szigeteken a vizsgált kultúrák közül 37 hitvilágát jellemezte az emberi jegyekkel felruházott természetfeletti erők büntetésétől való félelem, s csak hat hitt a felsőrendű istenekben. Azok, akik egyetlen mindenható istent vallottak a magukénak, Ázsia délkeleti részén élnek: a Bontok- és Tagbanwa-kultúrák a Fülöp-szigeteken, a toba batakok Észak-Szumátrán és az indonéziai Floresben megtalálható manggarai törzs.

A tudósok később fákkal elemezték a kultúrák közötti evolúciós kapcsolatokat, amire a korábbi nyelvészeti kapcsolatokról készült tanulmányokból következtettek, így felfedték, hogyan kerültek kapcsolatba és cseréltek tudást a vizsgált társadalmak - olvasható a Proceedings of the Royal Society B legújabb számában közölt tanulmányban. Mint írják, a moralizáló, nagyhatalmú istenek büntetésétől való félelem segíthette, de semmi esetre sem garantálta a komplex politikai rendszerek kiépülését.

Más véleményen van Mark Pagel, a Readingi Egyetem evolúcióbiológusa, aki úgy véli, hogy a fejlett civilizációk kialakulásának kulcsa a nyelv, s nem a vallás. Pagel szerint ahogy a kereskedelmi és kapcsolati hálózatok megerősödnek, úgy a társadalmak is egyre komplexebbé válnak. A kutató nem vitatja a vallás szerepét, Pagel úgy látja, a nagyhatalmú isten hasznos eszköz lehet azok kezében, akik a társadalom élén állnak és be akarják betonozni hatalmukat. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
• A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
• A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
• Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
• Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
• Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
• Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
• George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
• A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából