Nagy rést ütött az amerikai pajzson a kis szovjet műhold

A világ első műholdja, a Szputnyik-1 névre hallgató 83,6 kilogrammos, 58,5 centiméter átmérőjű, gömb alakú technikai csoda 1957. október 4-én állt föld körüli pályára. Miközben a szerkezet 29,000 km/h-val száguldott a föld körül, amelyet pontosan 96,1 perc alatt került meg, a szocialista tábor számára felemelő, „bip-bip” rádiójeleket sugárzott az éterbe. Miután 92 napot töltött föld körüli pályán a Szputnyik-1 az atmoszférába lépett és elégett.

A világ első műholdja tulajdonképpen egy másik, sokkal fontosabb fejlesztési program gyümölcseként született meg. A szovjetek eredetileg egy olyan nagy hatótávolságú rakétát szerettek volna létrehozni, amely képes nukleáris robbanótöltetek szállítására is. A mérnököknek sikerült egy R-7-re keresztelt hordozórakétát létrehozniuk, de a robbanófej fejlesztése megfeneklett. Ez a kudarc kiugrási lehetőség volt Szergej Pavlovics Koroljov rakétamérnöknek, a szovjet űrprogram egyik vezéralakjának, aki meggyőzte feletteseit, hogy interkontinentális rakéták helyett inkább egy műholdat kellene föld körüli pályára állítani. Mivel a hordozórakéta már kész volt, a szovjet vezetés elfogadta Koroljov javaslatát.

A műholdat eredetileg október 6-án lőtték volna fel, de Koroljov aggódott, hogy az amerikaiak megelőzik őket, és szovjetek előtt fogják fellőni saját műholdjukat. A KGB lázasan nyomozott, a szovjet kémek megkettőzött erőfeszítéssel dolgoztak, de a kapitalista nyugaton semmi említésre méltó esemény sem történt. Biztos, ami biztos, Koroljov kihagyta az utolsó tesztet és két nappal a tervezett időpont előtt indította útjára a Szovjetunió büszkeségét. Bár történelmet írt, neve nemzetbiztonsági okokból titokban maradt és a világ csak 1966-ban Koroljov halála után tudta meg, ki is állt pontosan az első műhold megalkotása és fellövése mögött.

Miközben a szovjet blokk ujjongott, és a szocializmus nagyszerű vívmányát éltette, az amerikaiak megkettőzték erőfeszítéseiket. Bár hatalmas presztízsveszteséget szenvedett el, 1958. január 31-én az USA is fellőtte az első műholdját, és ezzel kezdetét vette a szovjet-amerikai űrverseny. Az amerikaiak a fellövéstől lendületbe jöttek, létrehozták a NASA-t és elindították a híres Apollo programjukat, amelynek keretében 1969-ben, elsőként az emberiség történelmében, egy amerikai asztronauta léphetett a Holdra.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Közel-Kelet

• Arábiai Lady: Gertrude Bell a Közel-Keleten
• Rómával is szembeszegült Palmüra legendás királynője, Zénobia
• Okosbombák és olajtüzek kísérték a világ első élőben közvetített háborúját
• Már 7000 évvel ezelőtt is együtt sörözhettek őseink
• Ismét hajdani pompájában látható a Közel-Kelet legnagyobb mozaikpadlója
• Egy bronzkori város felett szétrobbanó üstökös vagy meteorit ihlethette a bibliai Szodoma történetét
• Hat évszázad iszlám uralom köszöntött Jeruzsálemre az 1244-es ostrom sikerével
• A muszlim és keresztény hatalmak közt lavírozva szedték áldozataikat a hírhedt asszaszinok
• Tízezreket mészároltak le a földre és vagyonra éhes keresztesek Jeruzsálem elfoglalásakor