A
J
Á
N
L
A
T

Történelmet írunk. Önnek is. Ajándékba is.

Múlt-kor előfizetés most 25% kedvezménnyel!

A 148 oldalas prémium magazin bolti ára 1592 Ft. Weboldalunkon keresztül azonban most még kedvezményesebben fizethet elő a Múlt-korra: a 4. lapszámot ajándékba adjuk, így Önnek egy magazin csupán 1194 Ft-ba kerül.*

* Bankkártyás fizetés esetén bárki számára elérhető. (A kedvezmény a korábbi lapszámainkra nem vonatkozik!) Az árak kizárólag belföldi szállítási cím esetén érvényesek. 

Felhívjuk továbbá szíves figyelmét, hogy az előfizetés nem az aktuális, hanem a következő számtól indul! Az aktuális számot keresse a nagyobb újságárusoknál!

HA A BEFIZETÉSHEZ SZÜKSÉGES POSTAI CSEKKET A SZÁLLÍTÁSTÓL ELTÉRŐ CÍMRE KÉRI (AJÁNDÉK), KÉRJÜK, AZ ADATLAP "MEGJEGYZÉS" ROVATÁBAN JELEZZE.

Gyors. Olcsó. Kényelmes.

Előfizetéssel sokkal olcsóbban juthat a magazinhoz.

Bankkártyával rendezett előfizetés esetén a 4. lapszámot ajándékba adjuk.

Tökéletes karácsonyi ajándék.

Előfizetéssel, külföldre történő megrendeléssel kapcsolatos kérdéseit az [email protected] címen várjuk.
2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket
ID27: Múlt-kor (desktop) - PHALANX 2. (cikkoldal) (fejléckép alá végig a cikkek tetején)

Minden későbbi kor művészei merítettek ihletet Nagy Sándor tetteiből

2021. február 7. 12:21 Múlt-kor

ID29: Múlt-kor (desktop) - Cikkoldal - Lead felett ()

Kevés történelmi személyiség alakja ihlette meg annyiszor a művészeket az elmúlt évezredek során, mint Nagy Sándoré. Ábrázolták dicsőséges hősként, gőgös hadúrként és a művészetek pártfogójaként, előfordult, hogy szőke, göndör hajkoronával, vagy egyenesen nőies vonásokkal festették meg, egy 19. századi angol festményen pedig kutyaként jelent meg. Egy adott korszak Nagy Sándor-képét minden esetben a korszellem, valamint az uralkodói és művészi szándék, és nem az ókori hős személyiségének történelmileg hiteles rekonstrukciója iránti igény határozta meg.

festmény
Charles Le Brun (1619-1690): Nagy Sándor bevonulása Babilonba

Az igazi Alexandrosz

Bár Nagy Sándor udvarában kora legnagyobb művészei, a festő Apellész és a szobrász Lüszipposz alkottak, munkáik elvesztek az utókor számára. Fennmaradt viszont néhány, a makedón királyt ábrázoló, később keletkezett szobormásolat, amelyekhez valószínűleg Lüszipposz munkái szolgáltatták az alapot. Az uralkodó külsejével kapcsolatban támpontot jelenthetnek még a korabeli érmék királyábrázolásai, ezek azonban idealizált képet mutatnak a nagy hódítóról. Az mindenesetre bizonyosnak látszik, hogy Sándor – a korszakban szokatlan módon – nem viselt szakállat.

A római történetírók gyakran emlékeztek meg az uralkodó külsejéről. Plutarkhosz így írt róla a Párhuzamos életrajzokban: „Alexandrosz külső megjelenését leginkább Lüszipposz szobrairól ismerjük; ő (…) fejezte ki legtalálóbban az utódaitól és barátaitól később annyit utánzott sajátosságait: nyakának tartását, ahogy kissé balra hajtotta, és szemének olvatag tekintetét. Apellész (…) nem találta el arcszínét, mert a valóságnál sötétebbre és barnábbra festette. Mint mondják, Alexandrosz bőre világos színű volt, s ez a világos szín a mellén és az arcán vörösesbe ment át.”

Flavius Arrianus Hadrianus uralkodása alatt írta Nagy Sándor hadjáratáról szóló munkáját. Bár elsősorban a katonai eseményekre koncentrált, a hódító megjelenésére is kitért: leírása szerint egyik szeme kék volt, a másik pedig barna.

ID10: Múlt-kor (desktop) - TESTUDO 2. (cikkoldal - 4. bekezdés) (Régi Cikkoldal - 4. bekezdés)

A hadvezérről szóló egyik legnépszerűbb munka, a Kr. u. 3. század környékén keletkezett, csodálatos – és teljesen hiteltelen – történetekkel teletűzdelt életrajz, az ún. Nagy Sándor-regény. A széles körben elterjedt, számos változatban megjelent munkának köszönhetően Nagy Sándor alakja az egész világon, többek között a perzsa kultúrkörben (Iszkandar néven) is ismertté vált, és még a Koránban is feltűnik.

Az uralkodóról a középkorban kialakult kép alapjául Alexandre de Paris 12. század második felében írt regénye szolgált. A lovagi eszményt megtestesítő hadvezért a miniatúrákon gyakorta szőke hajkoronával ábrázolták.

A Nagy Sándor hadvezéri erényeit kiemelő – Dareiosz felett aratott – isszoszi győzelem témája nem csak a középkorban örvendett népszerűségnek. A csata legrégebbi fennmaradt ábrázolása a híres Kr. e. 1. században keletkezett pompeji Nagy Sándor-mozaik, amely valószínűleg egy korábbi görög festmény másolata.

Albrecht Altdorfer, a nyugati tájképfestészet egyik úttörője Nagy Sándor csatája című, 1529-es festményén Dareiosz az isszoszi vereség után a lemenő Hold alatt menekül a helyszínről, míg Nagy Sándor oldalán éppen felkel a Nap. Mivel Bécs védői a mű elkészítésének évében verték vissza az oszmánok ostromát, szakértők szerint Sándor serege ez esetben a keresztényeket, a perzsák pedig az oszmánokat jelenthették.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
ID12: Múlt-kor (desktop) - Cikkoldal - Magazinpromó után ()
Az isszoszi csatát ábrázoló Alexandrosz-mozaik részleteA teljes mozaik, amely a Kr. e. 1. században készült. Az eredetileg a pompeji Faun-házban található alkotás Nagy Sándor legrégebbi fennmaradt ábrázolása.Paolo Veronese: Dareiosz családja Nagy Sándor előtt (1565-1570). A festmény a hadvezér nagylelkűségét fejezi ki.Jean-Simon Berthélemy (1743–1811): Nagy Sándor átvágja a gordiuszi csomót. A festő a kép középpontjába helyezte Nagy Sándor alakját.Jacques-Louis David: Apellész megfesti Kampaszpét Nagy Sándor jelenlétében. A festő Nagy Sándort és szeretőjét egyaránt szinte teljesen meztelenül ábrázolta.Giovanni Paolo Panini: Nagy Sándor Akhilleusz sírjánál (1718–19)Sebastiano Ricci: Nagy Sándor és Diogenész (1700k.)Pierre Puget (1620-1694): Nagy Sándor és Diogenész
Legfrissebb
Legolvasottabb
ID28: Múlt-kor (desktop) - CENTURIA 3. (cikkoldal) (Legfrissebb rovat alá a cikkoldalon)
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.
ID2: Múlt-kor (desktop) - Cikkoldal - Jobb saját 1 300x600 ()

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

ID14: Múlt-kor (desktop) - Cikkoldal - Jobb saját 2 300x600 ()
ID13: Múlt-kor (desktop) - Al-/cikkoldal - Háttér előtt ()
ID34: Múlt-kor (desktop) - Beúszó magazin ()
Bezár