Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
2019. március 22. 18:26
Együttműködés istenek nélkül?
A kutatás eredményei arra utalnak, nem szükségesek nagy, mindenható istenek ahhoz, hogy egy társadalom komplexebbé váljon – mondta Raffield. Ráadásul egy olyan hitrendszer felé mutatnak, amely egészen különbözik napjaink nagy világvallásaitól. A viking kori skandinávok emellett hittek számos nem istenszerű természetfeletti lényben, mint például a tündék, a törpék, a trollok vagy az óriások, akik mind képesek voltak az emberek életébe beavatkozni. „Az ember bölcsebben tette, ha egyikőjüket sem haragította magára, ha magas kort akart megérni, de ugyanakkor arra sincs bizonyíték, hogy e lények bármelyike valamiféle viselkedési előírások betartására kötelezte volna az embert, vagy hogy maguk követtek volna ilyet” – mondta Raffield.
Valójában talán nem is az istenek voltak a vikingek számára a legfontosabb tényezők a sikerben vagy kudarcban – mondta. A sors gondolata vélhetően fontosabb volt. Egy külön természetfeletti csoportba, a diszek közé tartoztak a nornák, akik törődésükkel vagy éppen ennek hiányával határozták meg az emberek sorsát. Egyesek közülük kockát vetettek vagy anyagot szőttek, amelyek meghatározták egy ember életének alakulását. „Így talán lehetséges, hogy az istenek kevésbé voltak befolyásosak, mint amennyire mai szemmel annak vélnénk őket” – mondta Raffield.
Az erkölcsösség ugyanezen definíciója mellett a görög és római istenek hasonlóan öncélúak és amorálisak voltak, e társadalmak pedig meglehetősen összetettek és fejlettek voltak. Raffield szerint talán bármiféle istenség előidézhet együttműködést – vagy talán a természetfeletti lények annyira nem is fontosak a komplexitás eléréséhez. „Szeretném azt hinni, hogy az embereknek megvan a képességük ahhoz, hogy együtt éljenek és dolgozzanak anélkül, hogy természetfeletti lények beavatkozására támaszkodjanak” – mondta, „azonban egyáltalán nem vagyok arra feljogosítva, hogy erre választ adjak.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
- A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
- Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
- Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
- Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
- A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
- Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
- Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
- Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek 16:05
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház tegnap