Miért állt meg Hannibál Róma kapujában?
2021. december 28. 08:50 Múlt-kor
Korábban
Pár lépésre Rómától
Hannibál seregének ekkor már csak 80 mérföldet kellett volna megtennie, hogy elérje Rómát. Ez kevesebb, mint tíz napi menetelésnek felel meg. Ekkoriban jelentős római katonai erő már nem állt a pun hadvezér útjában, így minden adott volt ahhoz, hogy az utolsó csapást is bevigye a köztársaságnak.
Ezek után azonban jogosan tehető fel a kérdés: miért nem próbálta meg bevenni Rómát Hannibál? Egyértelmű válasz nincs, a történészek azonban az elmúlt évezredek folyamán számos válaszlehetőséget vázoltak fel.
A Servius-fal maradványai Rómában, 1902.
Míg Livius nem tett említést arról, hogy a pun stratégának lett volna ilyesfajta szándéka, Polübiosz úgy vélekedett, hogy a pun hadvezér még nem látta elérkezettnek az időt a metropolisz elleni offenzívára.
A legtöbben a görög történetíró magyarázatát el is fogadták. Az emellett érvelő szakértők szerint Hannibál nem rendelkezett megfelelő létszámú haderővel Róma elfoglalásához, és ha a várost ostrom alá is vették volna a pun seregek, a rómaiak a Tiberisen fenntartott utánpótlási vonalát nem tudták volna blokád alá venni, vagyis a város kiéheztetése nem jöhetett számításba.
Ráadásul az offenzívához szükség lett volna megfelelő ostromgépekre is, amelyek azonban nem álltak Hannibál rendelkezésére, megépítésük pedig roppant időigényes folyamat lett volna. Ez a pun sereget minimum hónapokra, de inkább évekre lefoglalta volna, és a mozgó háborút – amelyben a pun vezér elképesztő stratégiai képességei a leginkább érvényesülhettek – állóháborúvá merevítette volna.
Ez persze kiváló alkalmat jelentett volna a római haderőnek, hogy összeszedje magát, és újult erővel vegye fel a harcot a betörő ellenséggel szemben. Emellett nem szabad elfelejteni – mondják az elmélet mellett kardoskodó történészek –, hogy Rómát az Kr. e. 4. század végén bekövetkezett gall betörés után jelentősen megerősített ún. Servius-féle városfal védte.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Bismarck jóslata bevált, vérrel és vassal döntöttek az egységes Németország jövőjéről 16:20
- Mi köze az Eiffel-toronynak és Jules Verne regényeinek a Citroënhez? 11:50
- Évezredes rejtélyeket őriznek a szkíták titokzatos sírhalmai 08:45
- Műholdfelvételek fedhetik fel Kékfogú Haraldr sírhelyét tegnap
- „Az ember nem arra született, hogy legyőzzék” – az elveszett nemzedék krónikása, Ernest Hemingway tegnap
- Mindmáig az összeesküvés-elméletek és az UFO-őrület melegágya a roswelli incidens tegnap
- A csata, ahol centiméterekben mérték a veszteséget: a somme-i vérfürdő 2022.07.01.
- Gettysburgnél veszett oda a legendás déli tábornok legyőzhetetlenségének mítosza 2022.07.01.
