2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket
ID27: Múlt-kor (desktop) - PHALANX 2. (cikkoldal) (fejléckép alá végig a cikkek tetején)

Mi köze volt Mózesnek Ehnatonhoz?

2015. november 11. 10:30 MTI

ID29: Múlt-kor (desktop) - Cikkoldal - Lead felett ()

Ehnaton egyiptomi fáraó és a bibilai Mózes kapcsolatáról, valamint a monoteizmusról tartott előadást Jan Assmann világhírű ókortörténész és egyiptológus a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (PPKE) kedden Budapesten.

A német tudós előadásában kiemelte: már az egyiptológia tudományának 19. századi első képviselőit is foglalkoztatta a kérdés, hogy vajon hatással volt-e a Bibliából ismert Mózesre az i. e. 14. században élt eretnek fáraó, Ehnaton, aki gyökeresen fölforgatta a hagyományos egyiptomi vallást, a napkorongot téve meg Aton néven egyedüli istennek. A 20. század első felében Sigmund Freud egyenesen úgy vélte a kérdésről írt értekezésében, hogy Mózes Ehnaton vallásának követője volt. Mint Jan Assmann fogalmazott, a két alakkal első látásra ellentétes módon bánt a kulturális hagyomány. Míg Ehnatont - akinek történetiségét számos régészeti, történeti nyom igazolja - halála után a szándékos felejtés átkával sújtották, Mózes alakját kizárólag az emlékezés, a hagyomány tette naggyá, történelmi létezésére semmiféle bizonyíték nincsen.

Az egyiptológus szerint a mózesi könyvekből kirajzolódó egyistenhit és az Ehnaton által bevezetett kizárólagos Aton-kultusz között számos eltérés kimutatható. Míg előbbi középpontjában a törvény és az Istennel kötött szövetség áll, utóbbi inkább olyan mindennemű transzcendenciától megfosztott kozmológiai elmélet, amely szerint a Nap nem csupán életet ad a fényével, de mozgása hozza létre az időt is, vagyis egyedül alkotja meg a valóságot. Ehnaton istene erkölcsi kérdésekben nem nyilatkozik, szemben a Bibliából ismert istenelképzeléssel. Jan Assmann hangsúlyozta, forradalmi újításai ellenére Ehnaton vallásreformja a feledésbe merült, és annak feltérképezésére, hogy ez miként és miért történhetett meg, érdemes Sigmund Freudnak a traumákról alkotott elméletéhez nyúlni.

Ehnaton törekvése - amely együtt járt a hagyományos kultuszok tiltásával, a templomok bezárásával és a kultuszképek elpusztításával - traumatikus hatást gyakorolt Egyiptomra. Mindez élésen rajzolódik ki Tutanhamon úgynevezett restitúciós sztéléjének szövegéből, amely mint "nagy betegség" hivatkozik a vallásújításra - magyarázta. A megrázkódtatást több évszázados elfojtás követte a kulturális emlékezetben, Ehnaton alakja csupán az i. e. 7. századtól kezdve bukkant fel torzulva egyes írott forrásokban, amikor Egyiptom az asszír hódítás után visszanyerte szuverenitását. A neves óegyiptomi történetíró, Manethón például a bélpoklosok több éves uralmáról beszél, akiknek a királya leromboltatta a templomokat, elpusztította a kultuszképeket és nyárson süttette meg a szent állatokat. A szóban hagyományozódott mondában szereplő király mögött Ehnaton alakja sejlik fel, akit Manethón a zsidó Mózessel kötött össze - hangsúlyozta Jan Assmann.

Hozzátette: hasonló freudi motívumok - trauma, elfojtás, lappangás és kitörés - bukkannak fel Mózes alakjának kultúrtörténetében is. A Biblia részét képező Királyok könyve szerint Jósiás júdeai király szintén az i. e. 7. században talált rá Mózes könyveire, amelyek korábban a zsidó nép hanyagságának következményeként merültek feledésbe, katasztrófát, idegen - asszír és babilóniai - hódítást idézve így elő. Jósiás Ehnatonhoz hasonlóan vallási tisztogatásba kezdett, Jeruzsálembe központosítva Jahve kultuszát. Jan Assmann szerint a feledés motívuma, a súlyos bűntett és válság emlékképei végigkíséri a zsidó-keresztény egyistenhit történetét, Sigmund Freud például úgy vélte, hogy Mózest megölték a zsidók, azonban ezt az emléket elfojtották magukban, ennek eredményeként a zsidó vallás egyfajta kollektív neurózis eredménye. De Johann Wolfgang von Goethe német író-költő és David Hume skót filozófus is valamilyen eredendő és megoldatlan konfliktust, valamint ebből fakadóan intoleranciát feltételezett az egyistenhit mélyén.

ID10: Múlt-kor (desktop) - TESTUDO 2. (cikkoldal - 4. bekezdés) (Régi Cikkoldal - 4. bekezdés)

Az ókortudós előadása zárásaként kiemelte, hogy mind az ehnatoni válság torzult formában való előbukkanása Egyiptom kulturális emlékezetében, mind a mózesi törvények "elképzelt elfeledésének" gondolata ugyanabban a korban, hasonló körülmények, külső fenyegetések közepette valósult meg. "Egyiptomban a legfőbb félelem a vallási kiüresedés visszatérése volt, Izraelben az Ígéret Földjéről való száműzetéstől, a diaszpórától tartottak. Mindkét félelem beigazolódott" - fogalmazott. Jan Assmann 1938-ban született, Lübeckben és Heidelbergben nőtt fel, és ott folytatott egyiptológiai, régészeti és klasszika-filológiai tanulmányokat. Egyiptológusként Luxorban folytatott ásatásokat, miközben a heidelbergi Egyiptológia Intézetet vezette 1976-tól 2003-as nyugdíjba vonulásáig. A világhírű ókortörténész és egyiptológus a kultúratudomány számára új megközelítést kínált a "kulturális emlékezet" kutatásával. Szakmai körökön túl, a szélesebb értelmiségi nyilvánosságban is vitát váltottak ki a monoteizmussal kapcsolatos munkái, amelyek az egyistenhitben eredendően benne rejlő sajátos intolerancia, sőt erőszak problémáját fejtegetik.

Jan Assmannak több kötete jelent meg magyarul, köztük 2003-ban a Mózes, az egyiptomi - Egy emléknyom megfejtése, valamint 2012-ben A varázsfuvola - Opera és misztérium című munkák. Legújabb német nyelven írt és a bibliai kivonulástörténetet elemző kötete idén jelent meg Exodus: Die Revolution der Alten Welt címmel. Jan Assmannak a PPKE Jog- és Államtudományi Karán elmondott német nyelvű előadása előtt az egyetem rektori főtanácsadója, Fodor György és Hidas Zoltán, az Elméleti és Történeti Szociológia Tanszék vezetője mondott köszöntőt.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
ID12: Múlt-kor (desktop) - Cikkoldal - Magazinpromó után ()
ID28: Múlt-kor (desktop) - CENTURIA 3. (cikkoldal) (Legfrissebb rovat alá a cikkoldalon)
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.
ID2: Múlt-kor (desktop) - Cikkoldal - Jobb saját 1 300x600 ()

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

ID14: Múlt-kor (desktop) - Cikkoldal - Jobb saját 2 300x600 ()
ID13: Múlt-kor (desktop) - Al-/cikkoldal - Háttér előtt ()
ID34: Múlt-kor (desktop) - Beúszó magazin ()
Bezár