A
J
Á
N
L
A
T

Történelmet írunk. Önnek is. Ajándékba is.

Múlt-kor előfizetés most 25% kedvezménnyel!

A 148 oldalas prémium magazin bolti ára 1592 Ft. Weboldalunkon keresztül azonban most még kedvezményesebben fizethet elő a Múlt-korra: a 4. lapszámot ajándékba adjuk, így Önnek egy magazin csupán 1194 Ft-ba kerül.*

* Bankkártyás fizetés esetén bárki számára elérhető. (A kedvezmény a korábbi lapszámainkra nem vonatkozik!) Az árak kizárólag belföldi szállítási cím esetén érvényesek. 

Felhívjuk továbbá szíves figyelmét, hogy az előfizetés nem az aktuális, hanem a következő számtól indul! Az aktuális számot keresse a nagyobb újságárusoknál!

HA A BEFIZETÉSHEZ SZÜKSÉGES POSTAI CSEKKET A SZÁLLÍTÁSTÓL ELTÉRŐ CÍMRE KÉRI (AJÁNDÉK), KÉRJÜK, AZ ADATLAP "MEGJEGYZÉS" ROVATÁBAN JELEZZE.

Gyors. Olcsó. Kényelmes.

Előfizetéssel sokkal olcsóbban juthat a magazinhoz.

Bankkártyával rendezett előfizetés esetén a 4. lapszámot ajándékba adjuk.

Tökéletes karácsonyi ajándék.

Előfizetéssel, külföldre történő megrendeléssel kapcsolatos kérdéseit az [email protected] címen várjuk.
2021. tél: Mesélő naplók
ITT támogathatsz bennünket
ID27: Múlt-kor (desktop) - PHALANX 2. (cikkoldal) (fejléckép alá végig a cikkek tetején)

Megszűnésekor csaknem félmillió emberrel működött a szovjet állami terror legfőbb eszköze

2021. október 11. 08:38 MTI

ID29: Múlt-kor (desktop) - Cikkoldal - Lead felett ()

30 éve, 1991. október 11-én a szovjet Államtanács úgy döntött, hogy felszámolja az Állambiztonsági Bizottságot (Komityet Goszudarsztvennoj Bezopasznosztyi), közismert nevén a KGB-t, s feladatait több új központi szervezetre testálja. A testület elnevezése az évtizedek során többször változott, ám hátborzongató hírneve fennállása során jottányit sem változott.

KGB
A KGB Kaszkad nevű különleges egységének tagjai egy BTR–60 páncélozott szállító harcjárművön az afganisztáni Badaksan tartományban az 1980-as évek elején

A bolsevik rendszer az 1917. novemberi hatalomátvételt követően 1917. december 20-án hozta létre Feliksz Edmundovics Dzerzsinszkij, a „Vaskezű Feliksz” vezetésével a politikai rendőrséget, közkeletű nevén a „Csekát” (Összoroszországi Rendkívüli Bizottság – VCsK).

A „forradalom lángoló pallosa” arra volt hivatott, hogy fellépjen az ellenforradalommal és a szabotázscselekményekkel szemben, megsemmisítse a rendszer ellenségeit, elhárítsa és megtorolja a rendszerellenes belföldi vagy külföldről induló szervezkedéseket, akciókat.

A testület elnevezése az évtizedek során többször változott (VCsK, GPU, OGPU, NKVD, NKGB, MGB, MVD, KGB), működött közvetlenül a kormány vagy egyes minisztériumok alá rendelve, vagy önálló minisztériumként, ám hátborzongató hírneve a 74 év során jottányit sem változott.

A szovjet állambiztonsági szolgálat hosszú évtizedeken keresztül a totalitárius rendszer kíméletet nem ismerő eszköze, az embertelen diktatúra védelmezője, a nép ellenségeinek minősített másként gondolkozók réme volt.

ID10: Múlt-kor (desktop) - TESTUDO 2. (cikkoldal - 4. bekezdés) (Régi Cikkoldal - 4. bekezdés)

A sztálini tisztogatások idején sok millió szovjet állampolgár esett áldozatául az elnyomó gépezetnek, amely saját munkatársait sem kímélte. Viktor Csebrikov egykori KGB-elnök szerint hamis vádak alapján több mint 20 ezer, az SZKP-t odaadóan szolgáló „csekista” is áldozata lett a sztálini represszióknak.

Sztálin, majd gyűlölt hóhéra, Berija 1953-ban bekövetkezett halálát követően a hruscsovi vezetés átszervezte az államvédelmet: erőteljesen megnyirbálta jogkörét, állományát pedig jelentősen csökkentette, 1953 és 1956 között az állambiztonsági szervek létszáma a felére apadt.

1954. március 13-án állították fel a szovjet kormány mellett működő Állambiztonsági Bizottságot: a belügyminisztériumtól leválasztották az állambiztonsági szerveket a hozzájuk tartozó alakulatokkal, a határőrséget, a katonai elhárítást, az egyes oktatási és tudományos-kutató intézeteket.

Az így létrejött KGB formailag a szovjet minisztertanács alárendeltségébe tartozott, de az SZKP KB közvetlen politikai irányítása és kontrollja alatt tevékenykedett. Az SZKP KB elnökségének 1959. április 9-i rendelete, illetve a szovjet minisztertanács ennek alapján hozott határozata véglegesítette a testület jogállását és feladatkörét.

Eszerint a KGB központi és helyi szerveinek alapfeladata a szocialista állam és határainak megvédése a külső és a belső ellenséggel szemben, továbbá a szovjetellenes imperialista kémtevékenység meghiúsítása.

A dokumentum kimondta azt is, hogy az állambiztonsági szerveknek szigorúan be kell tartaniuk a szocialista törvényességet, de úgy, hogy a szovjet állam egyetlen ellensége se kerülje el a megérdemelt büntetést, viszont egyetlen állampolgárnak se kelljen elszenvednie megalapozatlan felelősségre vonást.

A KGB szövetségi-köztársasági jellegű volt: a Szovjetunió valamennyi köztársaságának minisztertanácsa alá rendelve működtek ilyen szervezetek, és a központi testület részben ezek útján látta el feladatait.

A KGB-nek állami bizottságként a minisztériumokhoz hasonló jogállása volt, de vezetőjét nem miniszternek, hanem elnöknek nevezték, aki tagja volt a minisztertanácsnak.

A KGB 1978-ban, Jurij Andropov elnöksége idején kikerült a kormány közvetlen fennhatósága alól, s mint központi államigazgatási szerv a Szovjetunió Állambiztonsági Bizottsága elnevezést kapta.

A KGB szervezetileg főigazgatóságokra és igazgatóságokra tagolódott. Ezek olyan területeket felügyeltek, mint a külföldi hírszerzés, a belbiztonság és a belső elhárítás, a katonai elhárítás, a szovjetellenes elemek elleni harc, közlekedés-szállítás, a gazdasági-ipari kémkedés elleni harc, hírközlés és rejtjelezés, gondoskodás a párt és a kormány vezetőinek, az egyes védett objektumoknak a biztonságáról, egészségügy, elektronikus felderítés, az államhatárok védelme.

Az utolsó KGB-elnök, Vagyim Bakatyin visszaemlékezései szerint a szervezetnek megszűnése évében, 1991-ben 480 ezer munkatársa volt.

Közülük 220 ezer szolgált a határőrségnél, 50 ezer a belbiztonsági alakulatoknál, mintegy 23 ezer fő alkotott 3 légideszant hadosztályt és egy gépesített lövészdandárt, s tartozott még hozzá egy ezerfős, különleges rendeltetésű (szpecnaz) alakulat (ebből verbuválódtak az Alfa, Vimpel és más néven működő kommandók).

Bakatyin szerint a KGB titkosügynök-hálózata 260 ezer főből állt, akik között szovjet és külföldi állampolgárok is voltak.

A végnapjait élő Szovjetunióban 1991 augusztusának második felében az állami és pártvezetés konzervatív része puccsot szervezett a Krímben tartózkodó Mihail Gorbacsov szovjet államfő megdöntésére.

Az államcsínyt irányító csoportban, amelynek élén Gorbacsov helyettese, Gennagyij Janajev alelnök állt, aktív szerepet játszott Vlagyimir Krjucskov akkori KGB-elnök, aki a vezetése alatt álló testület egyes alakulatait is mozgósította.

A hatalomátvételi kísérlet kudarcában az is közrejátszott, hogy az Alfa kommandó kereken megtagadta a Rendkívüli Állapotot Ellenőrző Állami Bizottság augusztus 20-i parancsát, hogy támadja meg az oroszországi parlament épületét, és tartóztassa le Jelcinnel az élén az Oroszországi Föderáció vezetőit. Az államcsíny összeomlása után Krjucskovot az elsők között vették őrizetbe és vonták felelősségre.

A Szovjetunió elnökéből és a tagköztársaságok elnökeiből felálló új vezető szerv, az Államtanács 1991. október 11-én úgy döntött, hogy felszámolja a Szovjetunió Állambiztonsági Bizottságát, s annak részlegeire építve önálló Központi Hírszerző Szolgálatot, Köztársaságközi Biztonsági Szolgálatot, valamint Államhatár-védelmi Bizottságot hoz létre

Az Államtanács a döntést azzal indokolta, hogy az ország állami felépítésében zajló változások, az emberi jogok megbízható garantálása tette szükségessé a KGB megszüntetését. Miután a Szovjetunió 1991. decemberi szétesésével megszűntek a központi államvédelmi testületek, szerepüket az utódállamok hasonló szervei vették át.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tél: Mesélő naplók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
ID12: Múlt-kor (desktop) - Cikkoldal - Magazinpromó után ()
A KGB Kaszkad nevű kommandójának tagjai AfganisztánbanFeliksz DzerzsinszkijLavrentyij Berija
ID28: Múlt-kor (desktop) - CENTURIA 3. (cikkoldal) (Legfrissebb rovat alá a cikkoldalon)
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.
ID2: Múlt-kor (desktop) - Cikkoldal - Jobb saját 1 300x600 ()

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

ID14: Múlt-kor (desktop) - Cikkoldal - Jobb saját 2 300x600 ()
ID13: Múlt-kor (desktop) - Al-/cikkoldal - Háttér előtt ()
ID34: Múlt-kor (desktop) - Beúszó magazin ()
Bezár