Még a baszkoknál is korábban vadászhattak bálnára az ókori rómaiak
2018. július 12. 10:39 MTI
Már kétezer évvel ezelőtt is űzhetett ipari méretű bálnavadászatot az ember a Gibraltári-szorosnál található római kori lelőhelyeken felfedezett bálnacsontok tanúsága szerint – írta a BBC News.
Korábban
A Proceedings of the Royal Society of London B című brit tudományos lapban közölt új tanulmány eredményei megdönthetik azt a feltételezést, hogy a baszkok voltak a világ első, kereskedelmi célú bálnavadászatot folytató népcsoportja a 11. századtól kezdődően.
Brit és francia kutatóknak genetikai ujjlenyomat-készítéssel sikerült megállapítaniuk, hogy az Atlanti-óceánt a Földközi-tengerrel összekötő tengerszorosnál lévő lelőhelyek állati maradványai északi simabálnáktól és szürke bálnáktól származnak. A bálnák feltehetőleg azért érkeztek a Földközi-tenger térségébe – messze elkalandozva hajdani élőhelyükről –, hogy világra hozzák borjaikat.
A Gibraltári-szoros térsége a római idők halfeldolgozó iparának egyik legnagyobb központja volt. A területről számos terméket, például sózott halat szállítottak a Római Birodalom legtávolabbi részeibe. A területen még ma is hatalmas besózó tartályokkal teli több száz üzemi épület maradványa látható.
A szakemberek szerint könnyen lehet, hogy a rómaiak nem csupán halakat, például tonhalat halásztak, hanem bálnákra is vadásztak a húsukért és a zsírjukért a csónakjaikkal és kézi szigonyaikkal. A kutatók szerint azonban a rendelkezésre álló adatok alapján még nem lehet megmondani, hogy a rómaiak milyen intenzitással űzték a bálnavadászatot, vagyis hogy létezett-e római kori ipari bálnavadászat. Az emberek világszerte évezredek óta vadásznak bálnára, ám a baszkokat tartják az első népcsoportnak, amely gazdasági gyarapodás céljából, ipari szinten űzte a tevékenységet. „Azt hiszem, az a legfőbb kérdés, hogy a rómaiak már korábban elkezdték-e az ipari bálnavadászatot, vagy a baszkok voltak az úttörői” – húzta alá Speller.
A Római Birodalom partjainál előforduló nagy testű bálnák közül az északi simabálnákat és a szürke bálnákat részesíthették előnyben, mert ezeket könnyebben el lehetett ejteni, mint a Földközi-tengerben gyakran előforduló, gyorsabban mozgó nagy ámbrásceteket és közönséges barázdásbálnákat. Az északi simabálnákat a kihalás szélére sodorta a több évszázadnyi vadászat, míg a szürke bálnák teljesen eltűntek az Atlanti-óceán északi részéből és az élőhelyük ma már a Csendes-óceán északi részére korlátozódik.
A most feltárt ősi bálnacsontok fontos betekintést nyújtanak többek között az állatok történelmi élőhelyeinek kiterjedésébe és abba, hogy hol hozták világra a kicsinyeiket. A vizsgálatok szerint az északi simabálnák és a szürke bálnák legalább a római idők alkonyáig jelen voltak a gibraltári régióban.
Ausztráliában is jelentős eredményekről számolt be a héten egy friss paleontológiai tanulmány. Több mint hatvan év után sikerült megállapítani a pontos korát egy melbourne-i strandon talált bálnafosszíliának, amely a kutatók szerint a Déli-óceánban ma is előforduló törpe simabálnák egy hatmillió évvel ezelőtt élt képviselőjétől származik. Mindez azt jelenti, hogy ez a fülcsontmaradvány az eddig ismert legrégebbi lelet, amely a legkisebb és legkevésbé ismert bálnának számító törpe simabálnáktól származik.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
- Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Létezett-e a középkorban „turkáló”?
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén 17:05
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház 16:05
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum 14:20
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek 11:20
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László 09:50
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával 09:05
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól tegnap
- Halálos ágyán esküdött I. József a feleségének, hogy felhagy a hűtlenséggel, ha túléli a himlőt tegnap