Máig kérdéses, hogy Hitler átmeneti vakságát a harci gáz vagy pszichés betegség okozta
2019. október 14. 14:27
A tábori lelkész letörten lépett be a pasewalki kórház első világháborús sebesültekkel teli kórtermébe. Szomorú hírt kellett közölnie a katonákkal. Németország elvesztette az első világháborút, és csak a győztesek jóindulatában bízhat, ráadásul megszűnt a császárság, amelynek helyét a köztársasági államforma vette át.
Korábban
A katonákat lesújtották a hírek, de egy őrvezetőt különösen megviseltek a lelkész szavai. Tántorogva visszatért az ágyához, és fejét párnája alá temetve zokogni kezdett. Az összezuhanó katona, Adolf Hitler anyja halálakor könnyezett utoljára.
Hitler egy hónappal az első világháborút lezáró fegyverszünet megkötése előtt, 1918. október 13-áról 14-ére virradóra az Ypres melletti déli fronton, Wervick közelében fekvő magaslaton sérült meg egy gáztámadás során.
Az őrvezetőként szolgáló katonát még Belgiumban elsősegélyben részesítették, majd október 21-én szállították át a pomerániai (Északkelet-Németország) Pasewalkban található kórházba.
Hitler egy időre elveszítette látását, amelyet egyes vélemények szerint nem a gáztámadás, hanem hisztériás, pszichoszomatikus eredetű betegsége okozott. Akármi is legyen az igazság, állapota november elején jelentős javulásnak indult.
Bár ekkoriban már nyugtalanító hírek érkeztek a várható németországi forradalomról, Hitler bízott a hatóságok erélyes fellépésében. Illúziói azonban a tábori lelkész 1918. november 10-i látogatásával szertefoszlottak.
„Éjszakákon át forrt bennem a gyűlölet, a gyűlölet azok iránt, akiket mindezért felelősség terhelt” – írta évekkel később a Mein Kapmfban. A vereségért Németország árulóit, elsősorban a zsidókat hibáztatta. Saját elmondása szerint ekkor döntötte el, hogy politikus lesz, a szakértők ezt azonban nem tartják valószínűnek.
Az azonban bizonyosnak tűnik, hogy a kórházban töltött hetek kulcsszerepet játszottak ideológiájának letisztázásában, valamint a későbbiek során számos katasztrófához vezető küldetéstudata kialakulásában.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap