Közép-Európából érkezett vérfrissítés az Ibériai-félszigetre a bronzkorban
2019. március 18. 10:14 MTI
Egy Közép-Európa területéről érkező népességvándorlás alakította át az Ibériai-félsziget ősi lakóinak genetikai összetételét a bronzkorban - derült ki egy új tanulmányból, amely nyolcezer évet felölelően vizsgálta a régió népességtörténetét.
Korábban
A Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmány készítői az Ibériai-félsziget 403 ősi - az i. e. 6000 és i. sz. 1600 között élt - lakójának, valamint a félszigeten kívül élt 975 kortársuk és a térség nagyjából 2900 jelenlegi lakójának genomját elemezték - írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál. A kutatók megállapították, hogy i. e. 2500-ban a mai Közép-Európa területéről érkezett és genetikailag részben az oroszországi sztyeppék népeihez visszavezethető emberek népesítették be a területet. Néhány száz éven belül a két népcsoport már erősen keveredett egymással, egészen addig, amíg nagyjából i. e. 2000-re a helyi férfiak Y kromoszómája gyakorlatilag eltűnt az ibériai génkészletből, "átadva" helyét a bevándorlók Y kromoszómájának.
"Hiba lenne mindezek alapján rögtön arra következtetni, hogy az ibériai férfiakat legyilkolták, vagy erőszakkal kiszorították őket" - mondta Inigo Olalde, a Harvard Medical School munkatársa, a tanulmány vezető szerzője, hozzátéve, hogy a régészeti leletek nem szolgálnak egyértelmű bizonyítékkal ilyen erőszakos megmozdulásról az érintett időszakban. A kutatók szerint az egyik lehetséges magyarázat az, hogy az ibériai nők jobban preferálták a Közép-Európából érkezett, magas társadalmi státuszú férfiakat, így azok sikeresebbek voltak az utódnemzésben.
A kutatók szerint ugyanakkor a genetikai vizsgálat önmagában nem elég az egész történet megismeréséhez. Mint hangsúlyozták, a régészetet és az antropológiát is be kell vonni annak megértéséhez, hogy milyen folyamatok alakították a genetikai összetétel megváltozását. A Harvard Medical School és a barcelonai Evolúcióbiológiai Intézet munkatársainak tanulmánya kitér még egyebek között az ősi vadászó-gyűjtögető népek genetikai variációira, valamint az Ibériai-félsziget ősi lakóinak keveredésére az észak-afrikai és földközi-tengeri népekkel.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját 20:20
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén 18:40
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli 18:05
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek 16:05
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05