2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Kísértő kalandor, kádár-kori életmód, kenyérmezei győzelem és a hős pap – ezek voltak a hét legizgalmasabb írásai

2021. október 16. 13:00 Múlt-kor

Ha lemaradtak volna az elmúlt hét legérdekesebb írásairól, most pótolhatják. Izgalmas utazást tettünk Dél-Amerikába, és megemlékeztünk egy máig kísértő kalandor szelleméről, megvizsgáltuk a Kádár-rendszer társadalmának jövedelmi viszonyait, felelevenítettük a kenyérmezei csatát, illetve megemlékeztünk a náciknak és a kommunistáknak egyaránt ellenálló Varga Béláról.

Az El Dorado-t kereső vérszomjas kalandor

Az aranyvárosról szóló történetek rendkívül nagy érdeklődést váltottak ki a spanyolok körében, s megszámlálhatatlan kalandort vonzottak az Újvilágba. A keresésére indított expedíciók viszont nagyrészt arra szolgáltak, hogy a gyarmatokon lézengő nagyszámú semmittevő, nincstelen és kapzsi nemes fölös energiáját levezessék. Bár a küldetések valódi sikerrel nem jártak, a királyi hatalom mindenképpen nyert azzal, hogy a veszélyes embertömeget felfedezőútra küldte.

Lope de Aguirre vélhetően nem hitt az arany országának létezésében, hiszen korábban már több próbálkozás is kudarcba fulladt, amely a feltérképezését tűzte ki célul. Ennek ellenére mégis csatlakozott az expedícióhoz, amely 1560 szeptemberében indult, s amelyben összesen 500 spanyol (köztük nők és papok), 600 indián és néhány fekete rabszolga is részt vett. Vezetőjük a 35 éves Pedro de Ursúa volt, aki az útra magával vitte mesztic szeretőjét, kinek személye később konfliktusok forrása lett.

Az expedíció hamar nehézségekbe ütközött, pénzhiánnyal küszködtek, ezért több nemes hanyagsággal vádolta Ursúát, illetve azzal, hogy hagyja magát befolyásolni a szeretője által. Aguirre megragadta az alkalmat, s három hónappal az indulást követően az elégedetlenkedőket felbujtva közösen legyilkolták a vezetőt, helyettesét és főbb híveit. Új vezetőjüknek Fernando de Guzmánt, egy ifjú sevillai nemest választották meg, Aguirre pedig megtartotta magának a tábormesteri címet.

Tudatos életszínvonalemelés Kádár-módra

1962-ben a megtorlások időszaka lezárult, ezzel megkezdődött a nép teljes elnyomásán alapuló, elhibázott gazdasági irányvonal korrekciója. Az ellátás kiegyensúlyozottabbá vált, a hiány mérséklődött, a lakosság fogyasztási hajlandósága újra növekedni kezdett. Az aktív keresők száma az 1949-es 4 millióról a Kádár-korszak alkonyáig 5 millióra emelkedett, a foglalkozásszerkezeti struktúra átalakult, az urbanizációs trendek a mezőgazdaság zuhanásához, az ipar lassú növekedéséhez, majd a megjelenő tercier szektor berobbanásához vezettek.

1956 legnagyobb tanulsága Kádár számára az volt, hogy a „kisemberek” békés gyarapodását nem szabad hátráltatni, viszonylagos jólétük a politika oltárán fel nem áldozható: ez a rendszer legfőbb alappillére. Az 1960-as években Magyarország elindult a gulyáskommunizmus (alternatív megközelítésben a fridzsiderszocializmus) útján, kibontakozott a motorizáció és a modernizáció folyamata, valós esély mutatkozott a kispolgári életpálya megteremtésére.

A dinamikus fejlődést elsősorban a KGST támogatásai fedezték, amelyek hiányában 1973-tól már csak a hitelekre támaszkodó, mesterséges „műjóléti rendszer” vált fenntarthatóvá. A fokozatos eladósodás nem volt egyedi jelenség, végső soron ez vezetett a keleti blokk felmorzsolódásához, majd teljes széteséséhez.

Kenyérmező hőse: Kinizsi Pál

Az 1458-ban hatalomra kerülő Mátyás király (1458-1490) „reálpolitikusként” alakította külpolitikáját a Porta irányában. Nem kívánt támadást indítani az Oszmán Birodalom ellen, de ha a helyzet úgy kívánta, akkor mozgósította csapatait, tovább szélesítve délen az ütközőzónát: 1464-ben visszafoglalta Jajcát, majd Mátyás fennhatósága alá vonta Észak-Boszniát, ám a török által 1459-ben elfoglalt Szendrő vára – a szerb királyok egykori székhelyének – visszahódítására indított ostrom nem járt sikerrel. Az ekkor létrejött fegyvernyugvást és a - Bosznia felosztása nyomán – kialakult status quo-t mindkét fél tiszteletben tartotta.

Ezután többnyire csak a törökök kisebb portyázásai nyugtalanították Magyarországot. 1474-ben Ali szendrői bég egészen Nagyváradig dúlta fel az országot, kihasználva Mátyás sziléziai hadjáratát. A bosszú nem maradt el, a magyar rendek által ostromlott király – az első sikertelen próbálkozások után, csellel – 1476-ban elfoglalta Szabács várát. Bár a magyar támadások miatti török válaszcsapásokra sem kellett sokat várni, a Porta egészen három évig nem indított akciót a Magyar Királyság ellen.

Mátyás – ahogy arról történetírója, Antonio Bonfini is beszámolt – már számított a Szendrő alatt gyülekező törökök támadására, amely végül 1479 októberében indult meg Haszán-oglu Isza bég vezetésével Magyarország ellen. Bár korábban hatalmas, százezer fős török seregről tettek említést a kútfők, valószínűbb, hogy a bég zászlaja alatt legfeljebb 35-40 ezer – mások szerint még ennél is kevesebb, 15-20 ezer – török katona várta a pillanatot az Erdély elleni támadásra.

A lengyelmentő Varga Béla

1939 őszétől aztán felgyorsultak az események nemcsak Európában, hanem Magyarországon és Varga Béla életében is. Teleki Pál kormányfő ugyanis felkérte, hogy vegye kézbe a Magyarországra menekülő lengyelek patronálását, és adjon meg nekik minden segítséget. Varga elvállalta a megbízatást, titkos missziókban is részt vett, így például sikerült kijuttatnia az országból a lengyel emigráns kormány megbízottját, Tadeusz Chiuk-Celtet, akit korábban ejtőernyővel Lengyelországban dobtak le. Varga és a lengyel honi ellenállásról, illetve a varsói gettóról értékes információkat megszerző Chiuk-Celt Zágrábon keresztül jutott el a semleges Svájcba, ahol fotókkal bizonygatták a nácik által irányított népirtás szárba szökkenését.

Varga Teleki felkérésére otthonában, Balatonbogláron egy lengyel ifjúsági tábort is alapított. Az ifjúsági tábor azonban csak a magyar szélsőjobb és a németek megvezetésére szolgált, mert Balatonbogláron valójában a Magyarországra menekült lengyel fiatalok alap és középfokú oktatása zajlott, ahol folyamatosan 250-300 kiskorú lengyel menekült tanulhatott. A táborban lengyel tanárok lengyel tankönyvekből taníthatták a diákokat, ami egészen egyedülállónak bizonyult a német befolyási övezet kellős közepén.

A katolikus pap lengyelmentő tevékenységével kivívta a nyilasok és a németek ellenszenvét, így Magyarország német megszállása után bujkálni kényszerült. Ennek ellenére 1944 novemberében a lebukást is vállalva Budapestre ment, hogy Raoul Wallenberget svéd diplomatának segítséget nyújtva részt vegyen a budapesti zsidók megmentésében.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár