Hónap: július • Nap: 18
i.e. 387. július 18.
A kelták elfoglalják a védtelen Rómát
Az északról Itáliába vándorolt kelták (gallok) és a rómaiak közötti első, kb. 390-ben Chisiumnál (ma Chiusi) vívott harcok után az Allia-folyó mentén kerül sor a döntő ütközetre. A rómaiak megsemmisítő veresége a Brennus vezetése alatt álló kelták előtt szabaddá teszi az utat Rómába. Brennus elfoglalja és lerombolja a védtelen várost, kivéve annak központját, a Capitoliumot, ahol elkeseredett ellenállás bontakozik ki. Brennus a hosszú ostrom után magas váltságdíj megfizetésére tudja a rómaiakat rákényszeríteni. A kelták gazdag zsákmánnyal térnek vissza Észak-Itáliába ("Vae victis!" = "Jaj a legyőzötteknek!"). Róma szövetségesei, a volscusok, aequusok, etruszkok, latinok és hernicusok számára lehetőség kínálkozik arra, hogy a meggyengült Rómával szemben kivívják függetlenségüket. Marcus Furius Camillus római diktátornak mégis sikerül Róma uralmát Észak-Itáliában megvédeni. Rómában a keltáktól elszenvedett vereség védelmi erődítmények építéséhez és mindenekelőtt a hadügy újjászervezéséhez vezet.
64. július 18.
Hatalmas tűzvész pusztít Rómában
Rómában július 18-a éjszakáján tűz üt ki a Circus Maximusban, amely gyorsan az egész városra átterjed. Három napon át áll Róma lángokban, a tűz a szűk utcákon egyik faházról a másikra terjed át, a rómaiak pánikszerűen hagyják el városukat. Róma 14 városnegyedéből csak négy menekül meg a tűztől, lakóházak százai égnek le, a császári palotát is károk érik. Több ezer római válik hajléktalanná. Nero császár, aki a tűzvész kitörésekor Antiumban tartózkodik, azonnal visszatér Rómába, és figyelemmel kíséri az oltási munkálatokat. Tüstént intézkedik, hogy nyújtsanak segítséget a hajléktalanoknak, hogy a fosztogatásokat, az éhínséget és a járványokat elkerüljék. A tűz eloltása után Nero elhatározza a város újjáépítését. Széles utcákat alakíttat ki, az új épületeket kőből és nem fából emelteti, és a maga számára hatalmas, sok értékes tárggyal díszített palotát épített. Rómában az a hír terjed el, hogy maga Nero rendelte el a gyújtogatást, hogy a várost szebbé és pompásabbá újjáépíthesse. Azt beszélik, hogy Nero a tűzvész idején lírájának hangja mellett költeményeket adott elő. Hogy a gyanúsítást elkerülje a felizgatott közvélemény számára gyújtogatót, és bűnbakot szolgáltasson, Nero a keresztényeket vádolja meg a gyújtogatással. A rómaiak számára a keresztények gyanúsnak látszó kisebbség, titkos szekta másfajta vallási szokásokkal és életmóddal. Nero elfogat néhány keresztényt Rómában, de ők visszautasítják a vádat. A keresztényeket szörnyű kínzások közepette megölik; meggyilkolásuk az első ismert keresztényüldözés Rómában. Nero egyre inkább önkényúrrá válik. Hogy fényűző építkezései és művészi ambíciói számára pénzt szerezzen, gazdag senatorokat vádol meg, kivégezteti őket és megszerzi vagyonukat.
1291. július 18.
III. András hadai bevonulnak Ausztriába
1658. július 18.
A német birodalmi válsztófejedelmek testülete I. Lipót királyt császárrá válsztja
1703. július 18.
Rákóczi több ezer fős csapatával átkel a Tiszán
1721. július 18.
Rokokó könnyedség
Antoine Watteau rokokó festő 36 éves korában halt meg Nogentsur-Marne-ban. Majdnem 300 festménye és rajza közül a legtöbb a rokokó vidám, gondtalan világát ábrázolja. A festőt a vidéki ünnepségek szabadon és kötetlenül mozgó figurái mellett leginkább a színház ragadta meg. Híressé vált a "Guilles" című festmény, mely egy bohócot ábrázol.
1848. július 18.
Az uralkodó Johann Philipp von Wessenberg-Ampringen bárót nevezi ki osztrák miniszterelnökké és külügyminiszterré.
1849. július 18.
Szemere Bertalan miniszterelnök megtiltja a köztisztviselőknek, hogy szolgálati ügyekben az illetékes minisztériumokat megkerülve egyenesen Kossuth kormányzóelnökhöz forduljanak.
1861. július 18.
Az uralkodó fölmenti tisztségéből Vay Miklós br. kancellárt és Szécsen Antal gr. tárca nélküli minisztert. Forgách Antal grófot magyar kancellárrá, Esterházy Móric grófot pedig tárca nélküli miniszterré nevezi ki.
1865. július 18.
Az uralkodó fölmenti hivatalából Pálffy Móric gr. altábornagy, királyi helytartót.
Sennyey Pál bárót főtárnokmesterré és a Helytartótanács elnökévé nevezi ki.
1870. július 18.
A közös minisztertanács a küszöbön álló porosz - francia háborúval kapcsolatban a várakozó semlegesség mellett dönt, de szükségesnek látja a felkészülést arra, hogy a biztosra várt francia győzelem előnyeit a Monarchia kihasználja.
A vatikáni zsinat elfogadja a pápai csalatkozhatatlanság dogmáját.
1872. július 18.
Megnyitják a Magyar Keleti Vasút Tövis - Segesvár közti vonalát.
1872. július 18.
Juárez - Mexikó elnöke és diktátora
66 éves korában meghal Mexikóban, az 1861 óta mexikói elnökként diktátori teljhatalommal kormányzó Benito Juárez García. A III. Napóleon francia császár által Mexikó trónjára ültetett. Miksa (1867. VI. 19.) ellen folytatott eredményes harcban Juárez nemzeti hőssé vált. Államában, a déli Oaxacában már jogászként is hírnevet szerzett. Nemcsak kiváló közigazgatási szakember, hanem feddhetetlen és megbízható politikus volt. Az ő eszméinek szellemében készült 1857-es alkotmány, amely a konzervatívok ellenállásába ütközött, éppúgy, mint alelnökként 1858-tól 1861-ig hozott reformtörvényei, amelyek az egyház és az állam szétválasztását, valamint a hadsereg kormány általi vezetését igyekeztek biztosítani. A Miksa feletti győzelem után úgy érezte, ha terveit véghez akarja vinni, diktatórikus rendelkezéseket kell foganatosítnia.
1872. július 18.
Nagy-Britanniában bevezetik a titkos választójogot
A brit parlament elfogadja a William Edward Forster által javasolt `Ballot Act`-et, amelynek értelmében Nagy-Britanniában bevezetik a titkos választójogot. Ezzel az eddig választások fogyatékosságait számolják fel. Az 1867 májusában hozott választójogi reform kereken 2,2 millióra emelte a választásra jogosultak számát. Minden városi lakás tulajdonosa, illetve bérlője, akinek az évi bérértéke a 10 fontot meghaladja - a nőket kivéve - választójogot kap. E reform következtében sok munkás először lett jogosult parlamenti választásra.
1874. július 18.
A király szentesíti az országos statisztikai nyilvántartás szervezéséről szóló 1874: XXV. törvénycikket.
1892. július 18.
Petrozsényben 1300 magyar és román munkás sztrájkba kezd munkabéremelésért.
1892. július 18.
Utazás - csak keveseknek
Életének 83. esztendejében a norvégiai Bergenben meghal Thomas Cook angol vállalkozó. Ő alapította az első utazási irodát, amelyik társasutazásokat szervezett a világ minden tájára. A külföldi utazások azonban ekkoriban még luxust jelentenek, amelyet csak a valóban gazdagok engedhetnek meg maguknak. A tehetős polgárok nyaralni mennek a tengerparti fürdőhelyekre az Északi-, Balti- és a Földközi-tenger mellé vagy a hegyekbe. Egyszerű családi penziókban élnek, vagy egy házat bérelnek, ahová háztartási felszerelésük egy részét is magukkal viszik. Egyeseknek néha megadatik egy nászút Velencébe vagy egy tanulmányút külföldre. Az utazással eltöltött szabadság a munkások és alkalmazottak számára vágyálom, ők legfeljebb rokonaikat keresik fel.
1911. július 18.
Megalakul a pártonkívüli függetlenségiek blokkja.
A képviselőházban obstrukciós jelleget ölt a véderővita.
1913. július 18.
Az Osztrák-Magyar Monarchia átalakításának tervei
Az osztrák-németek és magyarok birodalmi hegemóniája e két nép számára biztosította a legkedvezőbb gazdasági fejlődési lehetőségeket, azonban az összes többi nép nemzeti-társadalmi összekovácsolódását megakadályozni nem tudta. A századfordulóra nemcsak a cseh, lengyel polgárság erősödött meg, hanem a magyarországi nemzetiségek is. A nemzeti konfliktusok mögött feltűntek a Monarchia újjáalakítására vonatkozó tervek, mind a modern demokrácia, mind a konzervativizmus táborában. Elsősorban horvát részről vetődik fel ismétlődően egy trialista törekvés: Magyarország és Ausztria mellé egy harmadik egység, Horvátországból, Szlovéniából, Dalmáciából és Boszniából egy délszláv állam létrehozása. A román Aurel Popovici egy etnikai területekre átszabott, központosított Nagy-Ausztriai Egyesült Államok tervéről adott ki könyvet még 1907-ben. Valahol e kettő között ingadozott Ferenc Ferdinánd trónörökös. Ő az általános választójog bevezetésével és a nemzetiségek segítségével az általa gyűlölt magyarok hegemóniáját akarta megtörni. Az osztrák szocialisták az etnikai szállásterületek autonómiájával kívánták a nemzeti kérdést megoldani, s ezt akarták kombinálni az egyházi szervezetre emlékeztető személyi nemzeti autonómiával. A történelem azonban nem adott lehetőséget egyetlen ilyen terv kipróbálására sem.
1915. július 18.
Megkezdődik a második isonzói csata (Doberdo) az olasz fronton.
Az olaszoknak nem sikerül áttörniük a Monarchia védelmi vonalát.
1918. július 18.
Elkezdődik az antant döntő támadása a nyugati hadszíntéren Soissonnál.
1925. július 18.
Megjelenik Hitler könyve a Mein Kampf
1926. július 18.
Marosvécsen a Kemény-kastélyban Kemény János br. kezdeményezésére 27 romániai magyar író megalakítja az Erdélyi Helikon írói munkaközösséget.
1929. július 18.
Kihirdetik az 1929: XXXIII. törvénycikket a Nemzeti Közművelődési Alap létesítéséről.
A Károlyi Mihály gr. vagyonának zárlati kezeléséből adódó jövedelmet az Alaphoz utalja; a budapesti Károlyi-palotát a főváros közérdekű célra megveszi.
1931. július 18.
Magyarország és Németország kereskedelmi szerződést köt.
Magyarországnak a búzakivitelre 25%-os vámkedvezményt biztosít.
1932. július 18.
A rendőrség letartóztatja Killián Györgyöt, a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségének titkárát.
1966. július 18.
Magyar siker a Karlovy Vary-i filmfesztiválon
Kovács András Hideg napok c. filmje a Karlovy Vary-i XV. nemzetközi filmfesztiválon megosztott fődíjban és a Filmkritikusok Nemzetközi szövetségének díjában részesül. A mű a Bácskában elkövetett magyar tisztogatásoknak állít méltó emléket, Cseres Tibor hasonló című művét ültette át a képi világba. A főbb szereplők: Latinovits Zoltán, Darvas Iván, Szilágyi Tibor, Szirtes Ádám és Bara Margit. Magyarországon szeptember 29-én mutatták be.
1989. július 18.
A TASZSZ jelenti: Barguzinban megtalálták Petőfi sírját
1996. július 18.
Lezuhan egy Boeing 747-es
Lezuhan a Trans World Airlines amerikai légitársaság New Yorkból Párizsba tartó Boeing 747-es repülôgépe. Mind a 228 ember meghal, aki a fedélzetén tartózkodott.
1998. július 18.
Megkezdheti mûködését Hága
Megkezdheti mûködését az ENSZ tagországai által létrehozott Nemzetközi Törvényszék Hágában. Feladata az emberiség elleni bûntettek, népirtás, háborús bûnök – jelen esetben a délszláv háború – tettesei fölötti ítélkezés.
