Hónap: január • Nap: 22
304. január 22.
Hispánia első szentje vértanúságot szenved
Caesaraugusta (a későbbi Zaragoza) szent püspökének, Valeriusnak a tanítványa volt. A keresztényüldözések idején borzalmas kínzások következtében halt meg. Középkori tisztelete Európában francia-vallon gyökerekre megy vissza. Nevének a vinum (latin `bor`) szóval rokon hangzása miatt válhatott a szőlőművesek védőszentjévé. Ünnepnapjának időjárásából az őszi bortermés mennyiségét jósolták meg a gazdák. A Kárpát-medence legtöbb borvidékén a következő regula variánsai élek: Ha megcsordul Vince, megtelik borral a pince. A Megfigyelés alapjául az az analógia szolgált, hogy ha ezen a napon megenyhül az idő, olvad a hó és a jég, akkor bő termésre lehet számítani. Bálint Sándor kutatásai szerint e Vince-napi regula első hazai előfordulása a pesti ferencesek középkori misekönyvének 1498 tájáról származó kézírásos bejegyzése. A vincellérek e napon kimentek a szőlőbe, Vince-vesszőt vágtak, ezt otthon vízbe tették, és a hajtásokból az új termésre következtettek. E szokás racionális alapja az volt, hogy a vessző csak akkor kezdett rügyezni, ha a tél során nem fagyott el. A vesszővágást és -hajtatást egyes szőlővidékeken Balázs napján (február 3.) gyakorolták. A mai Horvátország néhány magyarlakta településén a Vince-napi mulatságot követően gömböcöt akasztottak egy-egy szőlőtőkére, hogy minél nagyobb fürtök teremjenek.
1440. január 22.
Megszületett III. Iván, a Moszkvai Nagyhercegség fejedelme
1561. január 22.
Megszületett Francis Bacon, angol politikus és filozófus
A londoni születésű Bacon jogot végzett, 1582-ben avatták ügyvéddé, majd a királynő tanácsosa lett. 1584-től képviselő volt, első fontos írása, Az anglikán egyház ellentmondásaival foglalkozó irat. Erzsébet királynő feltétlen híveként az Essex elleni per koronaügyészi teendőitől sem riadt vissza. 1603-ban lovaggá ütötték, az ír ügyekkel és az egyház megbékéltetésével foglalkozott. 1604-ben a skót uniós tárgyalások egyik megbízottja volt, 1607-ben államügyész-helyettesnek nevezték ki. Rokona, Robert Cecil Bacon 1612-es halála után ő lett a legfőbb államügyész. 1617-ben lordpecsétőr, 1618-21 között lordkancellár (legfelsőbb bíró) lett. I. Jakab iránti hűsége első számú kegyenccé tette. 1621-ben megvesztegetési vádakat hoztak fel ellene. Beismerte az ajándékok elfogadását, s lemondott, hogy lecsillapítsa ellenségeit, mégis 40 ezer font bírságra, életfogytiglani börtönre ítélték, eltiltották a hivataltól, s kizárták a parlamentből. I. Jakab azonban hamar szabadon bocsáttatta, ezután irodalmi munkákkal foglalkozott. A király számára megírta a törvények kivonatát, Nagy-Britannia történetét és a Tudor-uralkodók életrajzait, valamint memorandumokat az uzsoráról, egy spanyol háború kilátásairól, az oktatás reformjáról. 1625-ben jelent meg az Esszék, avagy tanácsok az okos és erkölcsös életre. További fontos művei: A régiek bölcsessége, s Az új Atlantisz című tudományos utópiája. Befejezetlenül maradt természettudományos összefoglaló műve, Instauratio Magna (Nagy Megújítás) címmel, melynek első része: A tudomány haladása először 1605-ben jelent meg. Hasonló munkába Arisztotelész óta senki sem fogott. A második mű, az 1620-as Novum Organum (Új Módszer), amely a tapasztalaton alapuló vizsgálati módszereket tartalmazta. Gondolkodásának középpontjában az észlelőtől független, objektíve létező anyagi világ állt. A Novum Organum-ban lerakta az újkori materialista filozófia alapjait, s ezzel a modern kísérleti tudomány ősatyjává vált. Az új Atlantisz gondolatai szerint a tudomány és technika fejlődése révén lehet eljutni a tudósok vezette társadalomba, melyben a szükségletek kielégítése mellett megvalósul a társadalmi béke. 1626. április 9-én halt meg Londonban. Nagy hatást gyakorolt a XVII. századi magyar protestáns művelődésre is, igazi magyarországi kultusza 1848 után bontakozott ki.
1719. január 22.
Meghal William Paterson skót pénzügyi befektető
1771. január 22.
Spanyolország átadja a Falkland-szigeteket Nagy-Britanniának
1783. január 22.
Megszületett Szlemenics Pál jogtudós
A kecskeméti születésű szakember teológiai és jogi tanulmányai után a pozsonyi jogakadémia tanára volt 1809 és 1850 között. 1810-ben ügyvéd lett, később Pozsony vármegye, majd Szatmár vármegye táblabírájaként dolgozott. 1839-ben nemességet kapott. Eleinte polgári és büntetőjoggal, később jogtörténettel foglalkozott. Szemléletében általában a történeti jogi iskola híve volt. Élete végén írt jogtörténeti munkáiban a bécsi udvar konzervatív politikáját támogatta. Egyike volt a magyar büntetőjog és büntetőeljárás-jogtudomány első rendszeres művelőinek. Pozsonyban halt meg 1756. december 6-án.
1788. január 22.
Megszületett Lord Byron angol költő
George Gordon Noel Byron, az európai romantikus költészet egyik legkiemelkedőbb személyisége Londonban látta meg a napvilágot. Jobb lábára sántán született. Gyermekkorát nagy szegénységben töltötte, majd tízéves korában apja halála révén báró, a lordok házának tagja és hatalmas birtok örököse lett. Első verseskötete 1806-ban jelent meg. 1808-ban Cambridge-ben magiszteri diplomát szerzett. 1809-11 között mediterrán körutat tett, számos országot bejárt. 1810 májusában egy társaságában levő katonatiszttel átúszta a Helleszpontoszt, e tettével hagyományt teremtett: tisztelői azóta rendszeresen tartanak versenyeket a Dardanellák átúszására. Hazatérve kiadta a Childe Harold című verses regényének első két énekét, amely világsiker lett. Botrányait megbocsátották, s 1812-től ő volt a legnépszerűbb kortárs költő Angliában, háttérbe szorítva Walter Scottot is. Házasságtörési botránya miatt 1816-ban örökre elhagyta Angliát, először Svájcba, majd Velencébe ment. Megismerkedett Shelleyvel, aki igen nagy hatással volt gondolkodására. 1823-ban csatlakozott a görög szabadságharchoz, 1824 januárjában Nyugat-Görögországban szállt partra. Kitűnő vezető volt, összhangba tudta hozni a marakodó frakciók ellentétes elképzeléseit. Vagyona maradékát a szabadságharcosoknak adta. Halála előtt három hónappal megírta saját sírversét is. Magát sem kímélte, maláriát kapott és 1824. április 19-én meghalt. Holttestét Angliába szállították, s Nottinghamben temették el. - Legjelentősebb műve a romantikát egyszerre teljes fényében mutató és nevetségessé tevő verses regény, a befejezetlen Don Juan (1819-24). A mű a polgári társadalom ellentmondásait tárta fel, kigúnyolta a képmutatást, s lázadt az elnyomás ellen. Művészete a klasszicizmusból nőtt ki, de a romantika mestere lett, amely nála nemcsak stílus, de életérzés és magatartás is. - Hatása szinte valamennyi kortársára kiterjedt: Goethe, Puskin, Hugo, Baudelaire, Schopenhauer és Nietsche merített belőle. Magyarországon Széchenyi fedezte fel költészetének nagyságát, a magyar írók közül főleg Petőfire, Jókaira, Madáchra, Adyra, Szabó Dezsőre és Juhász Ferencre hatott. Verseit - többek között - Liszt és Verdi zenésítette meg.
1798. január 22.
Megszületett Ciro Menotti olasz szabadságharcos
Gazdag gyáros volt Modenában, amikor 1831-ben Itália-szerte forradalom tört ki. Néhány társával együtt azt tervezte, hogy IV. Ferenc modenai herceget egész Itália királyává tegye. A herceg azonban, aki tudott erről, midőn a terv meghiúsult, az összeesküvőket megtagadta és Menottit is halálra ítélték és felakasztották. 1879-ben Modenában a régi hercegi palota előtt szobrot emeltek emlékének.
1823. január 22.
Kölcsey Ferenc megírja a Himnuszt
A megyei nemesi ellenállási mozgalom időszakában Szatmár megyében fekvő csekei birtokán Kölcsey Ferenc megírja a magyar hazafias költészet egyik legszebb és legfelemelőbb alkotását, a `Himnusz`-t (Hymnus), mely 1844-től Erkel Ferenc megzenésítésében a magyar nép nemzeti himnusza lett. (A költemény nyomtatásban először csak 1829-ben, az Aurorában jelenik meg.)
1849. január 22.
Perczel Mór tábornok Szolnokról kiveri Ottinger császári tábornok csapatait
Ezt követően ellentámadást indít Pest irányába. Klapka György ezredes Tarcalnál (Zemplén vm.) vereséget szenved Schlik gr. altábornagy hadtestétől.
1863. január 22.
Megszűnik a lengyel állam
33 évvel az orosz megszálló hatalom elleni eredménytelen varsói felkelés után (1830. XI. 29.) a lengyel hazafiak januári felkelését is vérbe fojtották, amely a Kongresszusi Lengyelországban nemzeti katasztrófához vezet. Az eddig fennálló korlátozott lengyel önrendelkezést is megszüntetik, a felkelés vezetőit kivégzik, számos hazafit Szibériába deportálnak. II. Sándor cár könyörtelen oroszosítást folytat a lengyel területeken (megtiltják többek között a lengyel nyelv használatát). Poroszország és Oroszország elnyomó intézkedésekben állapodik meg.
1871. január 22.
A zuluk megsemmisítik a brit csapatokat Isandhlwanánál
1875. január 22.
Megszületett D. W. Griffith amerikai filmrendező és producer
1891. január 22.
Meghal Ybl Miklós
Ybl Miklós Budapesten született 1814. április 6-án Székesfehérvárott. A bécsi Polytechnikumon folytatott tanulmányai során négy évet dolgozott Pollack Mihállyal, majd id. H. Koch bécsi irodájában tanult. Pollack megbízásából a pesti Német Színház átalakításához készített terveket. 1841-ben tanulmányutat tett Észak-Itáliában. Hazatérve, Pollack Mihály fiával, Ágosttal együtt tervezték az ikervári Batthyány-kastély újjáépítését, majd Pesten a Károlyiak Egyetem utcai palotáját fejezte be. Később a nagykárolyi és csurgói kastélyokon dolgozott, és Károlyi István fóti kastélyát toldotta meg szárnyakkal. 1845-55 között építette első fő művét, a romantikus stílusú fóti templomot. Első pesti alkotása a Múzeum körúti Unger-ház szintén romantikus. Stílusa az 1860-as évektől közeledett a neoreneszánszhoz. 1860-62-ben tervezte a Budai Takarékpénztár palotáját a Lánchídnál, (ez elpusztult a II. világháborúban), majd a Ganz-mauzóleumot, a Kálvin téri Geist-házat (ez is elpusztult), s a Nemzeti Múzeum mögötti Károlyi és Festetics-palotákat, 1865-ben építette a Sándor utcai ideiglenes képviselőházat (ma Olasz Intézet). E környéken a Pálffy- és a Dégenfeld-palota is az ő műve. Bérházak, paloták, kastélyok mellett a Rác fürdő gőzfürdőjét és a Pesti Hazai Takarék Egyetem utcai intézetét építette. 1866-79 között tervezte a Ferencvárosi neoromán templomot, majd a szigeti Margit fürdőt (ez a remek épület megrongálódott a II. világháborúban, majd lebontották). 1870-től épültek neoreneszánsz mesterművei: a Vámház (ma Közgazdaságtudományi Egyetem), a Várkert-bazár és az Operaház. 1867-ben vette át Hild József örökét, a Bazilika építkezését, melyet az északi és déli oldalfal kivételével, a kupolával együtt, teljesen reneszánsszá formált át. (A belső teret Ybl halála után Kauser József alakította ki.) A királyi palota krisztinavárosi szárnya és nagy udvara is az ő műve. Ybl Miklósról nevezték el a legrangosabb építészeti kitüntetést, s a nevét viseli a Thököly úti Műszaki Főiskola is.
1900. január 22.
Meghal David Edward Hughes angol feltaláló
1901. január 22.
Meghal Viktória angol királynő
A Hannover-ház tagjaként Londonban született 1819. május 24-én. Apja Edvárd kenti herceg, III. György negyedik fia, anyja Viktória Mária Lujza Szász-Coburg hercegnő. Mindketten német anyanyelvűek, Németországban, Heidelberg melletti birtokukon éltek, s az anya terhességének nyolcadik hónapjában utaztak Angliába, hogy a gyermek brit állampolgár legyen. A brit állampolgárság megkönnyítette III. György király unokájának a trónralépést. Viktóriát 1837-ben koronázták meg, s 64 évig - a brit királyok között legtovább - uralkodott. Nagy hatással volt rá Melbourne miniszterelnök. Átköltözött a Buckingham palotába, ahol egymást érték az udvari bálok. Itt ismerkedett meg későbbi férjével, Albert szász-coburg-gothai herceggel, akihez 1840-ben férjhez ment. Albertet nem érdekelte a politika, s mivel nem kapott rangot a parlamenttől, szabadon működhetett a tradicionális angol társadalomban, főleg a művészet és a tudomány fejlődését támogatta. Családi életük tipikusan polgári volt, Viktória kilenc gyermeket szült 17 év alatt. Az 1840-es években tetőzött Angliában a chartista mozgalom, amely a népjogokért küzdött, s folyt a harc a gazdaság liberalizálásáért, aminek ára a munkásosztály növekvő nyomora volt. Írországban éhínség dúlt. Viktória ellen több merényletet is megkíséreltek. Albert pedig - aki az első merénylet után régens lett - a londoni világkiállítás szervezését intézte. Az 1851-ben megnyitott szemle Angliát, mint a világ műhelyét mutatta be. Albert 1861 évi halála nagyon megviselte a királynőt, élete végéig nem tette le a gyászt. Anglia 1875-ben megszerezte a Szuezi-csatorna feletti ellenőrzést, majd 1877-ben Viktóriát India császárnőjévé koronázták. A monarchia soha nem látott fényben ragyogott, a birodalom egyre nőtt, Viktória mélyen hitt Anglia civilizációs küldetésében. Soha nem látogatta meg gyarmatait, noha a birodalom számos városa viselte a nevét. A területek önállósági törekvéseit, a bennszülött népek lázongását nem érzékelte. A válságot a búr háború (1899-1902) tette nyilvánvalóvá, ennek végét már nem érte meg. Halálával véget ért a splendid isolation, a fényes elszigeteltség korszaka. Ő adta a viktoriánus korszak nevét, mely konzervativizmusáról és bigottságáról, de Nagy-Britannia ipari, gazdasági fellendüléséről és birodalmának a Föld szárazföldjeinek egynegyedére növekedéséről is nevezetes.
1905. január 22.
A szentpétervári véres vasárnapon 500 embert lőnek le
A szentpétervári `véres vasárnap`, melynek során a munkások békés tüntetésén 500 embert lőttek le, felkeléshez, sztrájkokhoz és lázadáshoz vezetett az egész orosz birodalomban. Mintegy 200 ezer ember, többnyire nyomorba jutott gyári munkás vonult a cár Téli Palotája elé, hogy helyzetükre felhívják a figyelmet. Szentképeket, templomi zászlókat vittek magukkal, hogy bizonyítsák szándékaik békések, s egy kérvényt akartak átnyújtani a cárnak. Azt, hogy fegyveresen is vonulhatnának, határozottan elutasították. Georgij Gapon pópa II. Miklós cárhoz írt levelében előre bejelentette a tüntetést és vázolta a helyzetet. Habár hangsúlyozta, hogy a nép bízik a cárban, II. Miklós átadja az ügyet a rendőrségnek.
1906. január 22.
Megszületett Sebes Gusztáv labdarúgóedző
1918-tól 1940-ig futballozott. 1945-49 között már a labdarúgó válogatott edzője, majd 1949-56-ig a legendás Aranycsapat szövetségi kapitánya volt, s irányításával a magyar válogatott 1952-ben olimpiai bajnoki címet, 1954-ben világbajnoki ezüstérmet nyert. 1954-ben az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) alapító tagja lett, s 1960-ig alelnöke is volt. 1948-60 között a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, s 1950-56 között részt vett a legfelsőbb sportirányítás (Országos Testnevelési és Sportbizottság) vezetésében, mint elnökhelyettes.
1911. január 22.
Megszületett Bruno Kreisky, Ausztria kancellárja
Kreisky Bécsen látta meg a napvilágot. 1953-tól külügyi államtitkár, 1959-1966 között külügyminiszter volt. 1967-től 1983-ig az Osztrák Szocialista Párt elnöki tisztét töltötte be, később a párt tiszteletbeli elnöke lett. 1970 és 1983 között az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárjaként az aktív semlegességi politika atyja lett, s nagy tekintélyt szerzett Ausztria számára. Ő volt az enyhülési politika egyik élharcosa, s az egyesült Európa eszméjének egyik első meghirdetője. Nagy érdemei voltak a kelet-európai országokhoz fűződő viszony javítása terén. 1976-ban a Szocialista Internacionálé alelnökének is megválasztották, majd 1989-ig a Szocintern tiszteletbeli elnöki tisztét töltötte be. Az osztrák fővárosban halt meg 1990. július 29-én.
1913. január 22.
A budapesti Nemzeti Színházban bemutatják Tömörkény István Barlanglakók című színművét
1924. január 22.
Ramsay MacDonald elfoglalja hivatalát, mint Nagy-Britannia első munkáspárti miniszterelnöke.
1924. január 22.
Megalakul az első munkáspárti kormány Angliában
James Ramsay MacDonald, a brit Munkáspárt vezetője, a liberálisok beleegyezésével munkáspárti kisebbségi kormányt alakít. A Munkáspárt Nagy-Britannia történetében első ízben került hatalomra. Az 1923. decemberi választásokon egyetlen párt sem szerzett elegendő szavazatot ahhoz, hogy egyedül vezethesse az államügyeket. James Ramsay MacDonald pártjának jobboldali képviselőiből szervezi kormányát. Az evolúciós szocializmus és az engedményekre hajlamos gyakorlati politikai híveként szembefordult a Munkáspárt baloldalával. Az új kormány megszünteti az autók védővámját, és csökkenti a tea-, kávé- és kakaóadót, illetve a vámtételeket. Diplomáciailag elismeri a Szovjetuniót, és kereskedelmi szerződést köt vele. Ősszel MacDonald alulmarad egy bizalmi szavazáson, s az új választásokon a konzervatívok pártja győzedelmeskedik.
1931. január 22.
Meghal a szegények orvosa
Batthyány-Strattmann László Dunakilitin született 1870. október 28-án. A jezsuiták Bécs melletti, majd kalocsai intézetében tanult, Ungváron érettségizett, ezután az osztrák fővárosban 1896-ban bölcsészdoktori (filozófiai, kémiai), 1900-ban orvosi oklevelet szerzett. 1902-ben az apjától örökölt köpcsényi kastélyban magánkórházat alapított, ahol kezdetben általános orvosként dolgozott, majd letette a sebész- és szülészorvosi vizsgát, és megszerezte a szemészorvosi oklevelet is. Ingyen, emberszeretetből, ha kellett, még az útiköltséget is fizetve gyógyított mindenkit, aki hozzá fordult. 1915-ben megörökölte nagybátyja vagyonát, körmendi kastélyát, a Strattmann nevet és a hercegi címet. (A két világháború közötti hét magyarországi herceg egyike volt.) Trianon után, amikor Köpcsény Ausztriához került, hetvenágyas magánkórházát átadta Burgenland tartománynak, családjával körmendi birtokára költözött, s ott egy modern, 25 ágyas szemészeti magánkórházat létesített. A legszegényebb néposztályhoz tartozó szembetegek jöttek hozzá az ország minden részéből, ingyen gyógyította, sokszor felruházta őket, szemüvegüket kifizette. Betegeitől - évente három-ötezer ember - a kórházi kezelésért csak azt kérte: imádkozzanak el érte egy Miatyánkot. Figyelemmel kísérte a szemészet fejlődését, kongresszusokon vett részt, s az új ismereteket a gyakorlatban is alkalmazta. 1917-ben tiszteletbeli tagja lett a Magyar Tudományos Akadémiának, s szakorvosi kiválóságát számos európai szaktekintély ismerte el. Felvilágosult gondolkodását mutatta, hogy alkalmazottainak már a XX. század elején nyugdíjbiztosítást vezetett be. A technika csaknem minden ága érdekelte, az elsők között vezetett automobilt. Arisztokrata voltából következően 1899-től a főrendiház, majd 1927-től a felsőház és több lovagrend tagja volt, s Vas megye örökös főispánja címet is viselte. 1992-ben emlékére díjat alapítottak. 1997-ben Körmenden a tiszteletére emlékkápolnát építettek és avattak. 2002-ben posztumusz Magyar Örökség-díjat kapott. 2003. március 23-án a Vatikánban II. János Pál pápa boldoggá avatta.
1940. január 22.
Megszületik John Hurt, angol színész
1943. január 22.
Meghal Peidl Gyula egykori miniszterelnök
A politikus Ravazdon született 1873. április 4-én. Nyomdász szakmát tanult, s a kor szokásainak megfelelően vándorutat tett, nemcsak Magyarországon, hanem Ausztriában, Svájcban és Németországban is járt. Ekkor került kapcsolatba a szociáldemokráciával, és megtanult németül. A magyarországi munkásmozgalomban 1900-től vett részt, mint a Typographia című lap szerkesztője, majd az Általános Fogyasztási Szövetkezet titkára. 1909-ben beválasztották a Szociáldemokrata párt országos vezetőségébe. Az őszirózsás forradalom idején a Berinkey-kormányban munkaügyi és népjóléti miniszter volt. Nem értett egyet a két munkáspárt egyesítésével és a proletárdiktatúra kikiáltásával és nem vállalt szerepet a tanácskormányban. A Forradalmi Kormányzótanács bukása után vállalta az ún. `szakszervezeti kormány` elnöki tisztségét és platformjául a magántulajdon visszaállítását választotta. Kormánya 1919. augusztus 1-6. között még egy hétig sem volt hatalmon, mert a párizsi békekonferencia vezetői nem ismerték el a kormányt és lemondatták. Ezután hozzáfogott a Szociáldemokrata Párt újjászervezéséhez, de jobboldali nyomásra távoznia kellett az országból. 1921-ben tért vissza Magyarországra és egészen 1931-es visszavonulásáig, Peyer Károly mellett a Szociáldemokrata Párt egyik legbefolyásosabb vezetője volt. Budapesten hunyt el.
1948. január 22.
Megszületik George Foreman, amerikai bokszoló
1963. január 22.
Francia-nyugatnémet együttműködési szerződést írnak alá
Charles de Gaulle francia köztársasági elnök és Konrad Adenauer szövetségi kancellár Párizsban francia-nyugatnémet együttműködési szerződést írt alá. A szerződés, amely a két kormányfő rendszeres találkozását irányozza elő, újrarendezi az államok kapcsolatait. Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság minden fontos külpolitikai döntést egyeztetni kíván. A kormányfőknek, valamint a szakminisztereknek hat-, illetve háromhavonként kell összeülniük a külügyek, a védelem és a nevelésügy megtárgyalására.
1970. január 22.
Megkezdi a menetrend szerinti közlekedést a Boeing-747 típusú óriásgép
Új szakasz kezdődik a polgári légi közlekedésben: 1970. január 22-én megkezdi a menetrend szerinti közlekedést a New York-London-New York útvonalon a Boeing-747 típusú óriásgép. A jellegzetesen nagy orr-részű `jumbo-jet` 490 utast szállíthat, utazósebessége 1030km/óra. A kereken 80 millió DM-be kerülő `jumbo-jet` végképp tömegközlekedési eszközzé teszi a repülőgépet. A 747-es már 1969-ben megtette első útját.
1972. január 22.
Nagy-Britannia, Írország és Dánia képviselői aláírják az Európai Közösséghez való csatlakozás okmányát
Brüsszelben Nagy-Britannia, Írország és Dánia képviselői aláírják az Európai Közösséghez (EK) való csatlakozás okmányát. Norvégia tervezett csatlakozása népszavazás következtében meghiúsul. 1957. március 25-én Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, az NSZK és Olaszország az Európai Gazdasági Közösségbe tömörült, hogy olyan gazdasági uniót hozzon létre, amely az egyes tagországokat belpiaci viszonyok között egyetlen gazdasági területé fogja össze. A Közös Piac létrehozásával a gazdasági tevékenység bővítésére és a népesség életszínvonalának emelésére törekedtek. A gazdasági érdekek mellett a gazdasági közösség céljául tűzte ki a politikai, jogi és kulturális összefogást is Európán belül. Ahogy erősödik az EK, annál nehezebben fogad be új tagokat.
1973. január 22.
Az USA-ban minden államra kiterjedően legalizálják az abortuszt (a terhesség első hat hónapján belül)
1973. január 22.
Meghal Lyndon B. Johnson, a 36. amerikai elnök
Szegény texasi családban született 1908. augusztis 27-én. Tanárképző főiskolát végzett, majd a Demokrata Párt egyik képviselőjének titkára lett. 1935-37-ig a New Deal egyik munkaügyi szervezete texasi irodájának igazgatója. 1937-ben lett kongresszusi képviselő, 1949-től 1961-ig Texas állam szenátora, 1953-tól a demokrata szenátorok vezetője volt. 1961-től J. F. Kennedy mellett alelnök, majd annak meggyilkolása után, 1963 novemberében az Egyesült Államok 36. elnöke lett. 1964-ben további négy évre meg is választották. Elnöksége alatt fogadták el a polgárjogi törvényt és a szavazati jogokról szóló törvényt, amely javított a feketék társadalmi helyzetén. A Nagy Társadalom elnevezésű program jegyében számos szociális, oktatásügyi és szakképzési programmal támogatta a legszegényebb rétegeket. Ugyanakkor nevéhez fűződött a vietnami háború nagyarányú kiszélesítése, s emiatt népszerűsége jelentősen megcsappant. Az 1968-as elnökválasztáson nem indult, majd visszavonult a politikától. San Antonio-ban érte a halál.
1978. január 22.
Meghal Herbert Sutcliffe angol krikettjátékos
1980. január 22.
Száműzik Szaharovot, a rendszert bíráló szovjet fizikust
Moszkvai letartóztatása után Andrej Dmitrijevics Szaharovot, a rendszert bíráló szovjet fizikust Gorkijba száműzik, egy olyan városba, amely külföldiek elől el van zára. Szaharov írt egy memorandumot a békés egymás mellett élésről és a szellemi szabadságról (1968-ban Nyugaton közzétették), és 1970-ben, a Szovjetunióban megalapított egy emberjogi bizottságot. A szovjet kormány már régtől fogva akadályozta a rezsimet bíráló értelmiségiek szabad mozgását és megvonta tőlük a publikálás lehetőségét, tiltotta, hogy felvegyék a kapcsolatot a külföldiekkel.
1985. január 22.
Meghal Arthur Bryant brit történész
1992. január 22.
Lázadó katonák elfoglalják a nemzeti rádióállomást Kinshasaban Zaire fővárosában, és nyilatkozatban követelik a kormány lemondását.
1993. január 22.
Meghal Brett Weston amerikai fotográfus
1993. január 22.
Meghal Abe Kobo japán regény- és színműíró
1994. január 22.
Meghal Jean-Louis Barrault francia színész és rendező
1994. január 22.
Meghal Telly Savalas amerikai színész
1995. január 22.
Öngyilkos merényletet követnek fel egy izraeli ellenőrzőpontnál
A Gázai-övezetből származó két öngyilkos palesztin terrorista merényletet követ el, egy katonai ellenőrzőpontnál Izraelben. A támadásnak 19 izraeli áldozata van.
