2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Hogyan keltek fel időben az emberek az ébresztőóra feltalálása előtt?

2018. november 6. 17:06 Múlt-kor

Minden modern találmány közül, amelyre mindennapjaink során hagyatkozunk, talán az ébresztőóra a legszélesebb körben gyűlölt. Hangos csengése kellemetlenül ráz fel álmunkból, és visszahelyez a hétköznapok valóságába. Azonban bármennyire rossz érzést kelt bennünk, nélkülözhetetlen szerepet játszik abban, hogy időben elkezdjük napi teendőinket. Ez azonban felveti a fontos kérdést: a vekkerek feltalálása és elterjedése előtt hogyan keltek fel időben?

Több évezredes kérdés

A történelem során maga a puszta napi időszámítás is olyan jelentős kihívást jelentett az emberiség számára, hogy a legkülönbözőbb és legbonyolultabb találmányokkal állt elő megoldásképpen. Az ókori görögök és egyiptomiak napórákat állítottak és magas obeliszkeket emeltek, amelyek a nap állásának megfelelően árnyékukkal mutatták az időt. Az idők során az ember feltalálta a homokórát, ennek vízcseppekkel működő megfelelőjét, és az időmérőként is működő olajlámpást is.

E korai találmányok között már voltak próbálkozások az ébresztőeszközre is – Kínában például egy egyenletesen égő gyertya adott szakaszába szögeket szúrtak, amelyek aztán a megfelelő időpontban – amikor a gyertya odáig leolvadt – egy alatta elhelyezett fémtálcára esve hangosan csörömpöltek, felébresztve az alvókat.

Az ilyen egyszerű találmányok azonban kiszámíthatatlanok és megbízhatatlanok voltak. Amíg létre nem jöttek a precízebb mechanikai eszközök, az emberek többnyire saját belső, biológiai óráikra voltak kénytelenek hagyatkozni. Ezt az emberi szervezetben két fő rendszer szabályozza: a homeosztázis igénye, valamint az úgynevezett cirkadián ritmus, árulta el Melinda Jackson, az alváspszichológia kutatója az ausztrál Melbourne-i Technikai Intézet Egyetemén.

A homeosztázist, azaz a szervezet dinamikus állandóságát az agyban található hipotalamusz szabályozza. Az alvás esetében viszonylag egyszerű a képlet: „Minél tovább vagyunk ébren, annál jobban megnő az alvásigényünk, illetve annak valószínűsége, hogy elalszunk” – mondta Jackson. „Amikor aztán elalszunk, az alvásigény elmúlik az éjszaka során” – amitől aztán felébredünk.

Efelett működik még a cirkadián ritmus, amelyet szintén a hipotalamuszban található sejtek irányítanak. E párhuzamos folyamat a nap folyamán szabályozza az álmosság és éberség fázisait. Erre hatással van a fény és a sötétség is – az éberség és az álmosság állapotai általában ezért függnek össze a nappallal és az éjszakával. Az ébresztőórák előtti korban Jackson szerint valószínű, hogy az emberek egyszerűen így ébredtek fel – elegendő alvás után már kevésbé volt rá igényük, ráadásul már kelt fel a nap.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár