Eredeti tulajdonosukoz kerülhetnek vissza a második világháború alatt jogtalanul eladott Waldmüller-portrék
2019. április 17. 09:42 MTI
Visszakerülhet eredeti tulajdonosához a II. világháború idején eltulajdonított két Waldmüller-portré. A család a háború vége óta küzdött azért, hogy visszaszerezze az egykor a családi gyűjtemény részét képező képeket - számolt be az esetről hétfőn az osztrák sajtó.
Korábban
A néhai neves orvos és műgyűjtő, Anton Löw lánya, Gertrude Felsövanyi-Löw 1939-ben elmenekült Ausztriából; először Belgiumba, onnan Kaliforniába ment. A vagyon, benne az értékes műtárgyak kezelésével egy ismerősét, Anna Seitlét bízta meg. Az ismerős azonban visszaélt megbízója jóhiszeműségével és a saját érdekei szerint járt el. Több festményt, többek között Ferdinand Georg Waldmüller Magdalena Werner portréja, továbbá Johann Werner című portréját a Wolfrum Galérián keresztül 5400 birodalmi márkáért eladta a Belvedere Múzeumnak.
Az egykori tulajdonos, Gertrude Felsövanyi-Löw a II. világháború után visszakövetelte a két festményt. A múzeum azonban dokumentumokkal igazolta, hogy egy Christine Mörke nevű személy 7400 birodalmi márkát kapott a képekért. Később Bruno Grimschitz, aki a háború éveiben volt a múzeum igazgatója, bevallotta, hogy a név és az összeg nem felel meg a valóságnak; a két összeg különbözetét, vagyis 2000 márkát az általa létrehozott "fekete alapba" helyezte, ebből pedig olyan művészeket támogatott, akik a Harmadik Birodalomban nem részesültek támogatásban. Noha vitathatatlan volt, hogy Gertrude Felsövanyi-Löw a két festmény jogos tulajdonosa, a nő a világháborút követő években sem kapta vissza a képeket.
Most azonban úgy tűnik, megoldás születhet az ügyben. A múlt héten a kancelláriához tartozó, a kulturális javak visszaszolgáltatásával foglalkozó tanácsadó testület azt javasolta: adják vissza a festményeket az eredeti tulajdonosnak. Ezzel a javaslattal a testület felülbírálta 2001 januári ajánlását.
A restitúciós bizottság úgy döntött, hogy vissza kell adni az Ephrussi családnak is Franz Adam Tábori jelenet 1848-ban Olaszországban című festményét is, amelyet a Hadtörténeti Múzeumban őriznek. Az indoklás szerint a képnek a múzeum általi megvásárlása 1950-ben azzal szoros összefüggésben történt, hogy a műemlékvédelmi hivatal nem engedélyezte a műalkotás kivitelét az országból.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
- Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban
- Máig nem heverte ki teljesen a spanyol nép a polgárháborút tegnap
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József tegnap
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói tegnap
- Néhány rendtársa szerint az ördögtől kapta látomásait Ávilai Szent Teréz tegnap
- A gyógynövényektől a penészen át a higiénikus sebellátásig tegnap
- Tiltott szernek számít az agárversenyeken a népszerű potencianövelő 2024.03.27.
- Visszautasította a nemesi címet a szerénységéről híres Röntgen 2024.03.27.
- Bordélyház is szolgált az amiens-i német börtön foglyainak menedékéül 2024.03.27.