A
J
Á
N
L
A
T

Történelmet írunk. Önnek is. Ajándékba is.

Múlt-kor előfizetés most 25% kedvezménnyel!

A 148 oldalas prémium magazin bolti ára 1592 Ft. Weboldalunkon keresztül azonban most még kedvezményesebben fizethet elő a Múlt-korra: a 4. lapszámot ajándékba adjuk, így Önnek egy magazin csupán 1194 Ft-ba kerül.*

* Bankkártyás fizetés esetén bárki számára elérhető. (A kedvezmény a korábbi lapszámainkra nem vonatkozik!) Az árak kizárólag belföldi szállítási cím esetén érvényesek. 

Felhívjuk továbbá szíves figyelmét, hogy az előfizetés nem az aktuális, hanem a következő számtól indul! Az aktuális számot keresse a nagyobb újságárusoknál!

HA A BEFIZETÉSHEZ SZÜKSÉGES POSTAI CSEKKET A SZÁLLÍTÁSTÓL ELTÉRŐ CÍMRE KÉRI (AJÁNDÉK), KÉRJÜK, AZ ADATLAP "MEGJEGYZÉS" ROVATÁBAN JELEZZE.

Gyors. Olcsó. Kényelmes.

Előfizetéssel sokkal olcsóbban juthat a magazinhoz.

Bankkártyával rendezett előfizetés esetén a 4. lapszámot ajándékba adjuk.

Tökéletes karácsonyi ajándék.

Előfizetéssel, külföldre történő megrendeléssel kapcsolatos kérdéseit az [email protected] címen várjuk.
2021. tél: Mesélő naplók
ITT támogathatsz bennünket
ID27: Múlt-kor (desktop) - PHALANX 2. (cikkoldal) (fejléckép alá végig a cikkek tetején)

Egy tisztalelkű politikus, akit elragadott emlékezetünkből a történelem sodrása: Teleki László

2021. november 26. 18:09 Múlt-kor

ID29: Múlt-kor (desktop) - Cikkoldal - Lead felett ()

Eltántoríthatatlan ellenzéki hevület jellemezte a reformkor nagy szónokát, akit emigrációjában mégis mindenétől – még az életétől is – megfosztottak. Hazatérve alkut kötött Ferenc Józseffel, megállapodásukat megszegve mégis visszatért a politikai küzdőtérre, ahol a kilátástalanság terhe alatt végleg megtörve, önkezűleg vetett véget életének 1861. május 7-én gróf Teleki László. A politikai rendszerek nem ünnepelték, halálának furcsa körülményei elhomályosították az eszméiben korát meghaladó hazafit, aki a nemzet figyelmére mindvégig érdemes lett volna.

Teleki László
Barabás László 1861-es festménye Teleki Lászlóról (részlet)

Az ország egyik legnagyobb birtoktesttel rendelkező, prominens családjába született. Kiváló nevelésben részesült, idegennyelveket sajátított el, Sárospatakon jogi tanulmányokat folytatott, a szakma krémjével – és a közélet visszáságaival – Budán és Bécsben egyaránt megismerkedhetett.

Erdélyből indulva emelkedett a reformkor egyik vezető ellenzéki alakjává, a korszak két ikonikus figurájával, Kossuthtal és Széchenyivel is közeli kapcsolatba került. Eszmeiségét tekintve radikális álláspontot képviselt, bizonyos kérdésekben – mint a nemzetiségek jogai, a konföderáció és a jobbágyfelszabadítás – még Kossuthot is meghaladta. A határozott szónok Telekit a reformkori ellenzék elvhű, alkut nem ismerő politikusként tartotta számon, aki alkalomadtán olyan vitapontokat is napirendre tűzött, amelyekkel kortársai az osztrák megtorlástól félve nem mertek előállni.

1848 nyarán gróf Batthyány Lajos Nyugat-Európába küldte diplomáciai feladatok teljesítésére – francia nyelvtudását itt kamatoztathatta –, a szabadságharc leverése után fő támasza maradt a Kossuth és Klapka által formálódó tengelynek, amely – hazánk története során egyetlen alkalommal – megalapította a magyar emigráns kormányt (a Magyar Nemzeti Igazgatóságot) 1859-ben. A magyarság ügyét képviselve röpiratokkal és sajtóközleményekkel szállt szembe a Habsburg propagandával, befolyásos körökben stratégiailag fontos kapcsolatokat épített ki.

Ugyan idegenben halálra és birtokainak teljes elkobzására ítélték, 1860-ban – bár kényszerből – mégis hazavezetett útja. Bajuszban és parókában, hamis angol útlevéllel látogatta meg szeretőjét, Orczy Istvánné Lipthay Auguszta bárónét Drezdában, a „randevúról” azonban a császári kémszervezet is értesült. Szászország a nemzetközi tiltakozás ellenére kiadta Teleki Lászlót Ausztriának, nehéz választás elé állítva a császárt, Ferenc Józsefet.

ID10: Múlt-kor (desktop) - TESTUDO 2. (cikkoldal - 4. bekezdés) (Régi Cikkoldal - 4. bekezdés)

1860-ra a rideg magyar-osztrák viszony lassan enyhülni kezdett. Ennek fényében, valamint a külpolitikai helyzet instabilitása miatt a Habsburgok nem borzolhatták a kedélyeket egy elismert arisztokrata kivégzésével. Kénytelenek voltak a reformkor egyik „főkolomposával” kiegyezni, így Teleki azzal a feltétellel szabadult, hogy nem hagyja el az országot, illetve nem avatkozik bele a közélet és politika ügyeibe.

A kényszeregyezmény megbukott. Az emigrációban folytatott, illegális politikai tevékenységével ugyan felhagyott – minden lépését, elsősorban levelezéseit figyeltették – a nyílt politikai fórumokon viszont újra szerepet vállalt; emberi nagyságáról tett tanúbizonyságot Battyhány Lajos özvegyének felkeresése. Teleki a parlamentarizmus híveként nem a főrendek tagjaként, hanem az abonyi körzet megválasztott képviselőjeként lépett porondra. A határozati párt vezetőjeként legfőbb ellenfelének a Deák Ferenc személye köré összpontosuló, kompromisszumkészebb felirati párt bizonyult.

A hatalmi játszmák közepette sokként hatott a hír: az 1861. május 8-ra kitűzött országgyűlési vitát megelőző napon a Szervita téri palota 2. emeletén öngyilkosságot követett el Teleki László. Halálának rejtélyes körülményei árnyékot vetettek termékeny politikai pályafutására, hiszen a közvéleményt eredményei helyett inkább halálának rejtélyes körülményei foglalkoztatták. 

Elméletek és gyanúsítottak is szép számmal akadtak. Riválisai, Tury Mihály és Benedek Lajos, valamint pártbéli vetélytársa, Madarász József a korabeli szájhagyomány szerint mindannyian párbaj-kihívói lehettek Telekinek. Ennél valószínűbb, hogy Bécs kergette öngyilkosságba a labilis idegzetű politikust, de olyan teória is napvilágot látott, hogy brit bankárok – akiknek a birtokaira felvett jelzálogot nem tudta visszafizetni – hajtóvadászata elől menekült a túlvilágra.

A rendőrség másnap megkezdte a nyomozást. Pest rendőrfőkapitánya, főügyésze, továbbá két sebész és egy fegyverszakértő vett részt a vizsgálatokban, a magyar kriminalisztika első helyszíni felvételeit Mayer György fotográfus készítette el. A jegyzőkönyv alapján Teleki íróasztalán találták félbehagyott országgyűlési beszédét és teáját, a lerogyott test mellett hevert pisztolya, amelyet a díszdobozából vett ki. A ballisztikai vizsgálat szerint a halálos golyót valóban a pisztolyából lőtték ki, és álló helyzetben találta a grófot: balról-felülről érte el a szívet, majd tört utat a gyomor felé. Idegenkezűséget a boncolás sem igazolt.

Az eljárásban így is akadtak gyanúra okot adó mozzanatok. Előző esti – és egyben utolsó – látogatóját, Tisza Kálmánt (saját unokaöccsét) nem kérdezték ki az esettel kapcsolatban, noha hosszú órákat töltött vendégségben Telekinél, távozási idejét pedig az eredeti, a házmesterné vallomásában szereplő este 11 óra helyett 9 órára hamisították a jegyzőkönyvben.

A számtalan magyarázat ellenére a konszenzussal elfogadott halálok ma is az öngyilkosság. A hamisítások okát inkább a közhangulat csillapításában – és a forradalom elkerülésében –, valamint a politikai aktorok kényes helyzetének tisztázására tett kísérletben kell keresnünk. A saját szövetségesei között meghúzódó törésvonalak, az emigrációs politika megvalósíthatatlansága és a számára elfogadhatatlan alku – amelynek elfogadása mellett vélhetően Tisza Kálmán éppen halálának estéjén érvelt – megtörték gyenge idegzetét. Rossz közérzete, betegségei és a politikai kelepce együttesen vezethetett halálához, amelynek körülményeiről teljes bizonyossággal ma sem nyilatkozhatunk.

A 19. és a 20. század politikai rendszerei nem tekintették „sajátjuknak”, így nevét nem emlegették a legnagyobbak – Kossuth, Széchenyi, Wesselényi – között, noha teljesítménye predesztinálta volna erre. Búcsúztatása a Magyar Nemzeti Múzeumban hosszú évek tradícióját indította el, a későbbiek során további híres személyektől – például Kossuth Lajos, Ady Endre vagy Klebersberg Kunó – is itt vett végső búcsút a gyászoló nemzet.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tél: Mesélő naplók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
ID12: Múlt-kor (desktop) - Cikkoldal - Magazinpromó után ()
Teleki utolsó látogatója, az 1875-1890 között miniszterelnök Tisza KálmánFranz Eybl grafikája a fiatal politikusrólTeleki Lászlót az egész nemzet gyászolta (Franz Kollarz alkotása)
ID28: Múlt-kor (desktop) - CENTURIA 3. (cikkoldal) (Legfrissebb rovat alá a cikkoldalon)
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.
ID2: Múlt-kor (desktop) - Cikkoldal - Jobb saját 1 300x600 ()

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

ID14: Múlt-kor (desktop) - Cikkoldal - Jobb saját 2 300x600 ()
ID13: Múlt-kor (desktop) - Al-/cikkoldal - Háttér előtt ()
ID34: Múlt-kor (desktop) - Beúszó magazin ()
Bezár