2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Egy lázadó brit diplomata önfejűségére is szükség volt az „algériai Pompeji” felfedezéséhez

2020. november 25. 18:59 Múlt-kor

Timgád felfedezése

A római város rövid reneszánszot élt át, miután a bizánci seregek a 6. században bevették. Az újjászületett, keresztény várost azonban a 7. században ismét elfoglalták és kifosztották a berberek, ezt követően pedig újra elnéptelenedett. A védtelenül hagyott városba lassacskán beköltözött a Szahara, és az egykor virágzó római kolónia feledésbe merült. Ezer évnek kellett eltelnie, mire egy felfedezőcsoport újra rábukkant.

Timgád újkori felfedezése James Bruce skót nemes, Nagy-Britannia algíri konzuljának nevéhez kötődik. 1763-ban Bruce-t egy heves vitát követően visszahívták küldetéséből, azonban a férfi a hazatérés helyett úgy döntött, Luigi Balugani firenzei festő társaságában keresztülutazza Afrikát.

Timgádhoz 1763. december 12-én érkeztek meg, valószínűleg évszázadok óta az első európaiak voltak, akik arra jártak. Bruce-t azonnal lenyűgozték a homokból ki-kilátszó ókori romok. Naplójában így írt: „kis város volt, de tele elegáns épületekkel.” Észak-Afrika történelmével kapcsolatos előzetes tudása alapján biztos volt benne, hogy Traianus császár rég elveszett városára bukkantak.

Miután azonban Londonba visszatérve beszámolt elképesztő felfedezéséről, senki sem akart neki hinni. Bruce lelkesedése töretlen maradt, és hazatért Skóciába, ahol nekilátott Afrikáról szóló emlékiratai megírásának. A mű végül öt kötetet tett ki, Bruce pedig az észak-afrikai útja után később megtett etiópiai körútjáról az Utazások a Kék-Nílus forrásának felfedezése felé címet adta.

Egy teljes évszázadba telt, mire Bruce egyik utóda az algíri poszton, Robert Lambert Playfair 1875-ben újra Timgádhoz látogatott. A város szinte változatlan képet mutatott Bruce leírásaihoz képest.

Az ásatások hellyel-közzel folytatódtak a 20. század folyamán, mígnem 1982-ben az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította a várost. A legnépszerűbb látnivalók a város jellegzetes diadalíve, amely Traianus íveként ismert, valamint amfiteátruma, ahol napjainkban jeles alkalmakkor újra rendeznek előadásokat. Timgád kiváló állapotával a római kultúra és életmód egyedi lenyomataként enged betekintést az ókorba.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Kép forrása: FlickrKép forrása: FlickrKép forrása: Wikimedia CommonsKép forrása: FlickrKép forrása: FlickrJames Bruce (kép forrása: Wikimedia Commons)Traianus császár márvány fejszobra (kép forrása: Wikimedia Commons)
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár