Csillagászati kutatások sem fejtették meg Jézus Krisztus születésének pontos dátumát
2021. december 24. 09:51 Múlt-kor
Korábban
Kepler elmélete
Eleinte a híres csillagász, Johannes Kepler (1571 – 1630) is úgy vélte, hogy egy szupernóvát kell keresni, később azonban egy másik elmélettel állt elő.
Véleménye szerint i. e. 7 során a Halak csillagképen három alkalommal is bekövetkezett a Jupiter és a Szaturnusz rendkívül ritkának számító együttállása.
Ez az együttállás előfordult i. e. 861-860, i. e. 7, valamint i. sz. 1940–41-ben és 1981-ben. Kepler idejében, 1603-ban is volt egy háromszori együttállás, ezért a csillagász innen meríthette a betlehemi csillagot érintő ötletét.
Johannes Kepler portréja (1620)
Ez a magyarázat azért is vált népszerűvé, mert a Messiásnak a csillagképe a Halak, a királyok szimbóluma a Jupiter, a zsidóságé pedig a Szaturnusz volt. Mindez magyarázatul szolgált arra, hogy miért is figyeltek fel a napkeleti bölcsek erre a csillagászati jelenségre.
Az ókorban ismerték ezt az együttállást, mert a babiloni agyagtáblákon csillagászati számítások alapján ki tudták számolni annak várható idejét.
A Szipparban talált agyagtáblákon azt is leírták, hogy a hármas együttállás várható ideje a mi időszámításunk szerint i. e. 7-re esik.
Manapság ez a dátum az, amelyet a tudósok a legszélesebb körben elfogadnak. Ez az év a legtöbb bibliai információhoz passzol, és kevesebb ellentmondást támaszt, mint a többi, ráadásul illeszkedett a napkeleti bölcsek újszülött királyról szóló filozófiájába.
De amikor karácsonykor Jézus születését ünnepeljük, nem kell elfelednünk, hogy a decemberi ünnepkör csak századokkal később alakult ki, az igazi születésnapot alighanem elnyelte a történelem homálya.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak 17:05
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap