Claude Monet félezer képét semmisítette meg a kritikusai miatt

1927 májusában, öt hónappal a festő halála után Georges Clemanceau, Franciaország korábbi és jövőbeni miniszterelnöke, a művész közeli barátja a Le Gaulois című lap egyik újságírójának azt mondta, Monet akkor esett neki a képeinek, amikor dühös volt. Dühét pedig az elégedetlensége szülte. "Ő volt saját maga legnagyobb kritikusa. Tökéletességre törekedett, ezért pusztított el képeket" - mondta a politikus.

Ross King szerint a Monet által a francia államra hagyott festmények egyikén látható vágás is a festő dührohamainak hagyatéka. "Talán meg akarta semmisíteni, de aztán meggondolta magát" - idézte a szerzőt a The Sunday Times című brit lap.

A vízililiomos képek, amelyek több tízmilliós összegekért kelnek el a világ jelentős aukciósházainál, az 1950-es évekig nem örvendtek nagy népszerűségnek. Monet az után kezdte el festeni őket, hogy 1883-ban a normandiai Giverny-be költözött. Eleinte kis vászonra készültek, Clemanceau és egyik minisztere, Etienne Clémentel bátorította őt, hogy készítsen nagyméretű képeket a francia művészet népszerűsítésére.

A közvélemény viszont fanyalgott, úgy vélte, hogy Monet korábbi munkái a szénaboglyákkal, a Szajnával és a katedrálisokkal jobban tükrözik Franciaországot. A fogadtatás kétségbe ejtette a művészt, aki hazája legünnepeltebb alkotója volt. Az átlagos munkások bérének négyszázszorosát kereste, garázsa zsúfolva volt előkelő automobilokkal (első gyorshajtási bírságát 1904-ben kapta). Műveiért mesésen gazdag amerikai és japán gyűjtők és műkereskedők vetélkedtek, és rendre elzarándokoltak Giverny-be, ahol Franciaország legjobb konyhája várta őket - írta a The Sunday Telegraph.

1922-ben Monet megállapodott az állammal arról, hogy 22 vízililiomos képet az Orangerie-nek adományoz. Látása közben sokat romlott, így csak nehezen tudta folytatni a munkát, amelytől el is tanácsolták. Utóbb barátjának, Marc Elder írónak panaszkodott, hogy hiba volt nagyméretű képeket készíteni, már alig lát, abba kell hagynia a festést - mondta Ross King.

Monet 1926-ban halt meg, az Orangerie-ben 1927-es nyílt kiállítás pedig - ahogy attól a festő tartott - kudarc lett. "Csak uszodák dekorálására jók", "egy idős ember munkái", "a vulgáris amerikai ízlést talán kielégíti" - írták a kritikusok. 1929-ben bekövetkezett haláláig Clemanceau sokszor ellátogatott a galériába, nem értette a barátja műveivel szembeni közönyt.

A tárlat és a vízililiomos képek megítélése Ellsworth Kellynek, a kortárs művészet későbbi egyik legnagyobb alakjának köszönhetően változott meg. Kelly 1944-45-ben amerikai katonaként Franciaországban állomásozott. "Ellátogatott Giverny-be, ahol halomra álltak a feltekert vagy egyszerűen csak a földön heverő vízililiomos vásznak" - mesélte Ross King, aki emlékeztetett arra, hogy a nagyméretű alkotások akkoriban váltak népszerűvé Mark Rothko és Jackson Pollock révén. "Az amerikaiak mentették meg ezeket a képeket, és az 1950-es években ők kezdtek el alkotásokat vásárolni Monet giverny-i műterméből" - összegezte a szerző.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"